Vakrandi 2
Csukva tartod a szemed, nehogy elmúljon… a tested remeg... a forró érzés.... hangosan nyögsz és a befejezésért esedezel... Majd vad hullámzás… a hüvely ütemesen ráfeszül ujjaimra, szinte eltörik… kezed erősen szorítja és húzza fejem… elengedsz, és én belül érzem lebegésed, kiléptem ebből a testből, a világból…
***A hosszú út előtt,
adj még egy kis időt.
A szívemnek tüzet,
a harcomnak erőt.***
Felhúzol magadhoz... megkóstolod ajkam... punciízű... hevesen húzogatod farkam, tenyered a makkom ingerli, másik kezed derekamra fonódik.
„Ez nem volt fair” – liheged. –„ De nem maradok adósod…”
Az ágyra löksz, és fölém kerülsz.
***Most végre elmondhatom hogy én
Mennyire nagyon
És csak Téged…
Hogy én leugranék
Meg a tűzbe mennék
Meg bármit akármit de tényleg…***
Egyből a lényegre térsz, a farkam veszed célba. Végignyalod újra és újra. A makk sötéten csillog, várja, hogy hozzáérjen a nyelved. A megjelenő gyönyörcseppet élvezettel nyalod le. A nyelveddel körözöl rajta, megkeresve a legérzékenyebb pontokat. Kezedbe veszed... már nem lehetne feszesebb. De most újabb kalandra indulsz, az ujjaddal körözöl a makkon és közben a golyókat nyalogatod. Feltérképezed, mennyire érzékeny. Hát eléggé... óvatos legyél! Most hagyod egy kicsit a farkam és a gátat masszírozod. Már nedves minden, könnyedén csúszik az ujjad, én is rázkódom a bizsergéssel vegyes kéjtől.
***Most végre én is neked mer’ én
Ugyanúgy csak kicsit jobban ha tudnám
Elmondanám csak ne dobogna úgy
A szívem a torkomban***
Újra marokra fogod a farkam, a makkom a szádba veszed és így dédelgeted. Őrjítő érzékkel diktálod az ütemet, egyre hangosabb, egyre zihálóbb a légzésem. Beengeded a farkam a szádba, egészen mélyen... megfeszülök, tolnám mind beljebb és beljebb. Így játszunk. Vajon meddig bírjuk? Nem, nem engedsz elmenni olyan gyorsan... időnként szünetet tartasz.
***Tök jó hogy mind a ketten ugyanúgy
Innen már nincs visszaút***
Lehunyt szemmel élvezem a játékot. Kezemmel néha megszorítalak... Próbálom összeszedni a gondolataim... nem könnyű dolog, ha ennyire finoman kényeztetik az ember farkát... azért csak sikerül elkrákognom... "Hejj, hejj, ez így elég egyoldalú! Én is szeretnélek kényeztetni... Megfordulnál, hogy hozzád férjek?
„Én is hagytalak élvezkedni az előbb…” – suttogod.
Élvezed a farkam, a golyóim, élvezed ahogy reagálok, ahogy elakad a lélegzetem, ahogy nyögök, felszisszenek, ahogy megfeszül a testem. Nyalod, szopod, mélyre ereszted, érzed, ahogy lüktet...
Kezem markol, szorít, tolom a farkam a szádba.... egyre mélyebbre, nincs menekvés.. .testem megfeszül és berobban a szádba... a forró sperma betölt mindent. Újra és újra tolom, a sperma kicsordul... nincs itt ennyi hely.
Simogatom a tested, nyugtatni akarom magunk, átölelni, hozzád bújni... felhúzlak magamhoz és kívánom, hogy csókolj! Csókolózunk és ölelkezünk. Közös utunk első állomásán megpihenünk. Csodás percek! Fejed a mellkasomon nyugszik… Hangosan zihálunk… Lehet, hogy ez egy vakrandi, de semmi esetre sem néma…
