Kulcs nálam vége
Kimegyek a konyhába és behozom az üveget, poharakat. Dóri csak úgy az üvegből iszik, majd nekem nyújtja az üveget, én is meghúzom. Két-háromszor cserélhetünk, a pálinka vészesen fogy, mi pedig végleg elázunk. Dóri előbb röhigcsélve bizonygatja, hogy életében nem kefélt ilyen jót, majd sírni kezd, hogy mi lesz a völegényével. Én csak ülök, forog velem a szoba és próbálom megnyugtatni, hogy sosem tudja meg. Végül kidől és elalszik, nem sokkal maradok el tőle.
Valamikor éjjel felébredek, Dóri épp a fürdőből jön vissza. Benyúl a takaró alá és masszírozni kezdi a farkam, pillanatok alatt kőkemény erekcióm lesz. Négykézlábra áll az ágyon:
-Gyere, dugd meg a szukád!
Odatérdelek és újból beléhatolok. Az egyik kezemmel a popsijára csapok, majd megragadom a csípőjét, a másik kezemmel a hajába markolok és hátrahúzom a fejét. Óvatosan dugom meg, fájdalmat nem akarok okozni. Elélvezek de tovább lököm belé a farkam, míg ő is elkészül. Zihálva, hason terül el az ágyon, a puncijából szivárog, amit belétöltöttem. Melléfekszek és elalszunk.
Korán reggel ébredek, Dóri félig-meddig hozzám bújt. Keserű és fejfájós az ébredés… Mit tettem…? Mit tettünk? Enyhén imbolyog velem az ágy, az önvád és az önutálat mardos. Bebasztunk egy kicsit, és mint köztudott a gátlások alkoholban oldódnak, de ez nem mentség. Dóri kihívóan viselkedett, de én is lehettem volna okosabb. Óvatosan oldalra fordulok, az előző tulaj ébresztőórája 7:19-et mutat. A kusza gondolatok lassan állnak össze…meló…ügyvéd… Óvatosan felkelek és a nappali felé tapogatózok, hátha akad kávé. Halkan becsukom a háló ajtaját és kutatni kezdek, nyitogatom a szekrényeket, de sehol sincs kávé, kávéfőző sincs, ami azt illeti. Az egyik szekrényben egy fekete dobozra bukkanok, amiből kábelek futnak mindenfelé.
-Mi a szar ez...? -mormogom félhangosan.
A doboz teteje felhajtható, ami egy folyadékkristályos kijelzőt rejt. Némi kapcsolgatás után képet látok…magamat hátulról és fellülről, amint épp egy szekrényben matatok. Tovább kapcsolgatok…előszoba…fürdő… Ez egy Istenverte kamera-rendszer! De sehol sem láttam kamerákat. Megnyitom a menüt és visszanézem a felvételeket…minden megvan…a teljes akciónk Dórival…a nappali, háló…ahogy fürdünk… Tovább pötyögök, a háló kamerájának képét nézem, az ágy üres.
-Nem gondoltam, hogy megtalálod!
Dóri feje gyűrött, kissé sápadt. Tehát tudott róla! De mire ment ki a játék? Kezd összeállni a kép: direkt csalt ide és csábított el…de mire kellenek neki a felvételek?
-Mi…hogy…miért…? -képtelen vagyok értelmes és összefüggő mondatot kinyögni.
-Kellett…muszáj volt…
-De miért…? -még mindig nem értem…vagy nem akarom érteni.
-Szerinted, hogy sikerült lealkudni 15%-ot?
-Az eladó látni akarta ahogy kefélünk?
-Azt akarta látni ahogy engem kefélnek… Nem említettem, de a vőlegényem az eladó., neki van ez a kis perverziója…imádja nézni ahogy valaki alaposan megbasz. Bármit megadott volna, hogy ő is itt lehessen, de akkor nem lett volna akció, ahogy ismerlek… Így maradt a kamera. Azt hiszem így is élvezte a látványt.
-Élőben nézte?
-Igen, és közben sebesre verte a farkát. Alighanem akkor élvezte a legnagyobbat, amikor kimostalak magamból.
-És akkor te…rendszeresen…előtte…?
-Néha megteszem a kedvéért…ha nagyon könyörög. De hidd el, téged kedvellek…igazán örömöm leltem benne.
Próbálok valami értelmeset vagy legalább értelmet tükrözőt mondani, de nem sikerül. Megcsikordul a zár…
Zavartan ébredezek a kanapén, a laptopot majdnem leejtem. Ő a kanapé előtt áll és kuncog.
-Buzgón keresel házat… Azelőtt kellene, hogy hárman leszünk. -simogatja meg a pocakját.
-Kicsit elnyomott az álom a böngészés közben…
Muti… -felkapja a laptopot- Ez egész jó!
-Hátha engednek…
-Annyit nem! Keresek tovább.
-Most mi van?
-Csak egy megérzés…tuti nem jó.
-A baleset óta elég sokszor van megérzésed…
-Nyugi! Megtaláljuk!
