Köcsögverés a cementgyárnál
2002 nyara volt a leggondtalanabb időszak az életemben. Júliustól otthon tanyáztam a szüleimnél, írtam a szakdolgozatomat, strandra jártam, napoztam. És amikor csak kedvem kerekedett rá, férfiakkal találkoztam.
Minden kedden fix programom volt. Déli egy órakor elindultam görömbölyi házunktól, és könnyed húszperces gyaloglás után elérkeztem a Hejőcsaba és Miskolc-Tapolca közötti senkiföldjére, dombos, erdős területre, ahol a cementgyár egy poros kis üzeme nőtt ki a földből. Az épület egyik beszögellésénél tökéletes kis búvóhely kínálkozott. Egy kőfejtésre nyílott kilátás a téglafalak közül, rejtve az esetleg arra tévedő bámészkodók elől, maga az alkóv pedig cementporos fűvel benőtt grund.
Amikorra kiértem, Laci már általában ott várt. Neki Sajószentpéterről kellett ideautókáznia, mégis vállalta a heti hercehurcát. Mikor látta, hogy jövök, elindult az udvarunk felé, és mire én is beléptem, már letolt nadrággal állt. – Szia – mondtam neki, és lekaptam sarumat, rövidnacimat, pólómat, kibújtam szűknek bizonyuló kisgatyámból: térdre estem Laci farka előtt. Már az első találkozásunk jól sikerült, partnerem hosszasan, nyögve szopatta magát, és amikor ejakulált, ordítva nyomta farkát mélyen a torkomba, miközben nagyon durván markolta, tépte a hajamat, rángatta a fejemet. Én nyöszörögve nyeltem, tisztogattam közepes méretű szerszámát, ő pedig kérges tenyerébe vette az enyémet, és pár rántással elintézett. Felöltözködtem, ő is felhúzta a nadrágját, intett, beült az autójába és elhajtott.
Másodszori találkozásunkkor olyan izgalomba jöttem a már ismerős farok nyalogatása közben, hogy csak egyet szorítottam a sajátomra, és máris bő sugárban, sok löketben dőlt belőle aragacsos, sűrű váladék. Kenni kezdtem a hasamra, a zacskómra, de a másik kezemmel tovább markolásztam Laci golyóit, fejem folyamatosan járt fel-le a makkján. Kisvártatva ő is jött utánam, fejemet az ágyékára szorította, szuszogva, morogva engedte le torkomon a nedvét. Utána lenézett összeragadt hasszőrömre, szószos kezemre: - Elmentél?
Most találkoztunk harmadszor, és már délelőtt nagyon örültem a randinak. Próbáltam nem magamhoz nyúlni, a munkámra koncentrálni, de nem ment könnyen. Nyelvemen már éreztem a makk ismerős lüktetését, a nehéz, vad ízeket, a durva lökések gondolatára pedig máris megjelent fitymám alatt pár csepp előváladék. Laci ott várt a szokott helyen, kocsijának dőlve.
– Csináljuk itt. Jól süt a nap – javasolta. Bólintottam, vetkőztem, ő kicipzározta a farmerjét. A biztonság kedvéért kicsit arrébb mentünk, hogy az autó némiképp takarjon bennünket. Lletérdeltem. Iszonyatosan izgató volt a tudat, hogy meztelenül, nyilvános helyen szopok valakit, miközben a nap égeti a tarkómat, a hátamat, a fenekemet, a talpamat. Két kezembe vettem Laci acélmerev faszát, szagolgattam, ízlelgettem. Majd a hasához szorítottam, hogy bekaphassam apró golyóit rejtő borostás zacskóját. Éreztem, ha makkom véletlenül csak a lábához is dörzsölődik, felrobbanok. Mohón nyálaztam a bőrtokot, de nem bírtam sokáig, lenyeltem a farkát. Laci nagyon hamar, talán a harmadik szívásra fojtott kiáltással szájon lőtt. A fütty akkor hasított a levegőbe, amikor én a férfi fenekét markolászva éppen nyelni kezdtem a magmát.
Kizökkentem a ritmusból, köhögni kezdtem, szájamból fehér csöppek fröcsköltek a porba, és máris nem éreztem olyan szexinek a helyzetet. Szemem sarkából láttam, hogy három férfi közeledik, de ha nem akartam megfulladni, minden erőmmel arra kellett koncentrálnom, hogy megszabadítsam szájüregemet az idegen anyagtól. Harákoltam, hurukkoltam, köptem, rázkódtam az igyekezettől. Közben az idegenek körülvettek minket. – Szevasz – köszöntek Lacinak. – Néztük, hogyan szopatod a köcsögödet. Jól szíjja?
- Ja – mondta Laci. – Éppen nyelte volna, amikor jöttetek.
Elrakta a farkát, felhúzta a farmerét. Hallgattak egy sort, én abbahagytam végre a köhögést. Szomjas voltam. Az egyik férfi a csizmája orrával nagyon kicsit meglökte a csípőmet. – Mi van, köcsög? Cigányútra ment az apatej?
Nem válaszoltam, fel akartam állni. A csizmaorr most erősebbet lendült, fájós foltot hagyott az oldalamon. – Maradsz a földön.
Középkorúak voltak, nagydarabok, kettő közülük szakállas. Nem helyiek, akkor ismertem volna őket látásból. Hogyan kerültek ide, csak ez járt a fejemben, meg hogy muszáj volna felöltözni, muszáj volna innen elszabadulni. – Kölcsönadod? – kérdezte a csizmás. Laci hümmögött valamit, aztán dobozos sör sziszegett, valamelyikük felböfögött. Látóterembe lépett az egyik szakállas, slicce nyitva. Felhúzta a fitymáját. – Nyálazzad!
Félrefordítottam a fejem. Akkora ütést kaptam a tarkómra, hogy beleszédültem. Bizseregni kezdett a gyomrom a félelemtől, szó nélkül bekaptam a makkot. Nem ízlett, valami gatyaszösz ragadt rá, különben sem voltam abban biztos, hogy átesett a napokban bármifajta mosáson, de meglehetős tempóban nyálaztam. A többiek bíztatták: - Adjad neki, szopassad, Geri! Nézd már, hogy dolgozik a legényke!
A Geri nevű is röhögött, egyszer-egyszer adott pár kokit a fejemre, és tudtam, hogy mindjárt elmegy. A farka alja meghasasodott, feszült, hamarosan éreztem számban a löketet. Kifordult ajkaim közül a rossz ízű spermája, pár cseppet, ha lenyeltem. Geri az arcomba kente a maradékot, hátrébb lépett.
- Azt a mocskos eget, ha az asszony ilyen mohón szívna, sose mennék kurvához! – mondta.
A másik szakállas már rákészült, keményen ágaskodott előttem. – Ha az enyémet is kiköpöd, agyonrúglak, patkányarcú! – tolta a számba nudlikukiját. Miközben szopatott, a harmadik megtapogatta ernyedt farkamat, meghúzta a herezacskómat, körmét belevájta a fenekembe. – Nem élvezi a szopósszájú – állapította meg. A nudlicskával csak nem sikerült zöldágra vergődnöm, pedig az egész cuccot zacskóstul a számba vettem, szívtam, szoptam, de egyre lankadt. Végül kiköptem és verni kezdtem. Szaporán járt a kezem, közel a számhoz, és nemsokára már nyeltem is. Szerencsére nem volt több pár cseppnél. – Szomjas vagyok – mondtam.
A harmadik, akitől a legjobban féltem, brutális erővel megcsavarta a mellbimbómat. – Pedig már annyit ittál az értékes tejünkből! – sziszegte gúnyosan. – Ha engem is leszívtál, majd a szádba hugyozok, oszt jól van!
Szó nélkül vettem be az övét is. Már szédültem, reszkettem, fájtak a rúgások, úgy éreztem, egy csepp nedvesség sincs a szervezetemben. A fütyim olyan kicsire zsugorodott, hogy akár fel is szívódhatott volna. A harmadiknak viszont igazi húspénisze volt, ernyedt állapotában is megtermett anakonda, méretes golyókkal, halványrózsaszín makkal. Pillecukorként gyömöszöltem a fejembe, de a harmada is éppencsakhogy belémfért. Két kézzel tartottam a tövét, miközben nyálaztam a csúcsát. De az istennek nem akart keményedni.
- Mi a kurva anyádat csinálsz? – rántotta ki belőlem. – Mondd mán meg, mi a kurva anyádat csinálsz? - Hatalmas pofont adott, belémrúgott, majd a hátam mögé lépett, összefogta ánuszomat a zacskómmal és iszonyatosat markolt rajtuk. Felüvöltöttem, könnyes lett a szemem. – Még a faszom sem áll fel egy ilyen szopósra! Egy ilyen ne élvezkődjön az én faszomon! – rikácsolta, és ököllel csépelni kezdte a hátamat, nyakamat, vállamat, rugdosta a combomat, fenekemet.
- Hagyjad! – szólt oda Laci. – Én köcsögöm, majd én megnevelem. – Igaza van az úrnak, Karcsi, ne rongáld meg a holmiját, ha már volt olyan kedves, hogy kölcsönadja nekünk! – kacagott a Geri nevű.
- Megint felizgultam – szólalt meg újra Laci. – Még azt megnézitek, ahogy szopatom?
Nem hittem a fülemnek. Ekkora szemétség hallatán szinte elájultam. És azt is éreztem, ha még egyet a számba kell ma vennem, óriásit okádok. De nem volt pardon, Laci a többiek noszogatása közepette már hámozta is elő kemény farkát újra a gatyájából. Még éreztem rajta a rászáradt sperma illatát.
Velem pedig akkor olyan szégyenteljes dolog esett, aminek még a gondolatára is hideg ráz mind a mai napig. A porban térdelve, összerugdosva, négy farok kéretlen ízével a számban, elcsigázva, kitikkadva, egyszóval semmiképpen sem érzéki körülmények között Laci ismerős szerszámának szopása közben merevedésem támadt. Már nem érdekelt, hogyan röhögnek, fujjolnak, káromkodnak körülöttem az idegen férfiak, nem érdekelt, hogy ez életem legmegalázóbb helyzete, Laci árulása sem érdekelt, csak szoptam, szoptam felajzva, és amikor hatalmas kurjantással, torkomat döfölve belémürített, a farkam robbanásközeli állapotban vöröslött, dagadozott. Legszívesebben ott helyben kivertem volna, de nem bírtam Laci heréit elengedni, hát csak nyöszörögve nyeltem, ami jött belőle, vibráló farkincámat pedig sípcsontjához dörgöltem. Aztán ahogy jött, el is múlt az izgalom, a tűző nap ellenére rettenetesen fázni kezdtem.
- Ez tényleg a te köcsögöd. Jó egészséget hozzá! – búcsúzkodtak az idegenek. Karcsi, a halott kígyó tulajdonosa még tarkón vágott, aztán elmentek. Laci zavartan nézett le rám. – Kiverjem? – Nem kell.
Elrendezte magát, beült a kocsijába. – Bocs – mondta még, és elporzott. Én hazavánszorogtam, ruháimat bedobtam a mosógépbe, lezuhanyoztam, ágyba bújtam. Este hétig aludtam, majd vacsoráztam a szüleimmel, telefonáltam embereknek, olvastam, tévét néztem. Este tizenegykor újra ágyban voltam.
Elővettem a farkamat, játszani kezdtem vele. Elképzeltem, ahogy egy középkorú,sörös lehelletű, izzadtságszagú, pocakos állat a számba nyomja ápolatlan micsodáját, a többiek pedig nézik, készülődnek, a látványtól férfiasodnak. Gyorsan keményedtem, golyóim fel-alá ugráltak, és amikor azt a képet vetítettem magamnak, ahogy az egyik káromkodva a számba, a másik szétfeszített fenekembe élvez, vonyítva elmentem. Egész nyáron kerestem a lehetőséget, hogy többen durván, erőszakosan szopassanak, és augusztus közepén, egy avasi panelben meg is találtam a megfelelő társaságot. Nem volt jó. Csak évekkel később, fenn Pesten tanított meg arra egy ötvenes meleg pár, hogy mi is az igazi élvezet az alávetettségben. De ez már egy másik történet.
