Az új szobalány

A komornyik kedvtelve nézegette az új szobalányt. Micsoda bögyös-faros menyecske!- elégedett volt a választással. Az az Ili nevű formás fehérszemély is alkalmasnak látszott, meresztgette is rá a szemeit, de az ő farka ettől a barnától állt fel. A mai nap már kárba ment ugyan, késő este van, az úr mindjárt megérkezik, a lány meg még mindig a hálószobát takarítja. Hogy ring a valaga felmosás közben, micsoda öröm lesz megbaszni! Holnap majd tesz róla, hogy legyen rá alkalom.

Szívesen elidőzött volna még a gondolatnál, a farka is ágaskodni kezdett, de lentről hangok szűrődtek fel, megérkezett András úr.
-Fejezd be mielőbb Alma, az úr vacsorázik, utána biztos rögtön aludni tér.
-Igenis! - Alma még megigazította a párnákat és az ágytakarót. Az ablakokat nyitva hagyta, hogy gyorsabban felszáradjon a padló.
András fáradtan üdvözölte a fogadására siető szakácsnét és komornyikot:
- Jó estét Teri, jó estét Albert.
- Jó estét uram! Remélem kellemes útja volt! Tálalhatjuk a vacsorát?
- Igen Albert. A szobámat és a könyvtárszobát kitakarították?
- Igen, uram. A könyvtárszobával holnap reggelre lesz meg az új lány.
A Sigray ház ura, Sigray András 2 évig volt távol. A házat részlegesen lezárták, csak a szakácsné és a kertész maradt a birtokon, a személyzet többi tagját elbocsátották. Az úr néhány napja üzent a szakácsnénak, hogy hamarosan hazaérkezik, az új komornyikot maga előtt küldi. Az örökös agglegény hírében álló András megunta párizsi fényűző életet, kurvákat, a kivagyi dámákat - nem tudta pontosan mire vágyik, de a szíve hazahúzta.

A szakácsné kitett magáért, úr kedvencét főzte, sült kacsamell libamájjal töltve, párolt répával, desszertnek csokoládés torta. András teli hassal, elcsigázva dőlt az ágyra vacsora után. Örült, hogy hazajött, hiányzott az itteni étel, a szakácsné főztje. Milyen jól tartja még magát Teri asszony… Elmosolyodott a hajdani emlékekre gondolva, éppen elővette volna merevedő faszát, amikor a fürdőszoba ajtajában egy tüneményt pillantot meg. Egy barna hajú, piros ajkú, elképesztően nagy mellű, gyönyörű leányt olyan tekintettel, ami magát a római pápát is bűnre csábította volna.
-Bocsánat uram, csak az ablakokat jöttem becsukni.
-Ki maga?-kérdezte az úr zavartan.
-Alma vagyok, az új szobalány - mondta a lány szemlesütve.
-Az új szobalány… rendben van Alma, elmehet. Jó éjszakát.
-Köszönöm uram. Jó éjszakát magának is.
András bámulva nézett a lány után. Micsoda fenék! Hosszú barna hajfonata, ahogy a ringó szoknyához csapódott, még kívánatosabbá tette. Forró vizet eresztett, beült a kádba, elővette a faszát, Alma fenekét gondolta a végére.

Alma kimerülve tért nyugovóra. Hajnalban már úton volt, a közeli faluból érkezett az udvarházba. Nem szívesen hagyta el az otthonát, de a családjának szüksége volt arra a kis pénzre, amit a szolgálattal kereshet. A másik lányt, akivel együtt érkeztek, hazaküldték, ő pedig azonnal nekiállhatott a munkának. A komornyikkal lesz baja, azt látta - nagydarab ember, fenn hordja az orrát, azt gondolja, mindenki odavan érte - Alma ki nem állhatta az ilyet. Az úr viszont olyan áhitatosan nézte, mintha valami csudás jelenséget látna. Talán mégsem lesz itt olyan rossz…

András másnap korán ébredt, úgy tervezte, hogy reggeli után sétál egyet a parkban.
- Albert, járok egyet, majd ebéd után nekiállok az iratokat átnézni. Utána szükségem lesz magára. Jöjjön délután a könyvtárszobába.
-Igenis uram.
András a reggelizőszobából a kert felé a könyvtár mellett haladt el. A szobába pillantva Almát látta, ahogy a könyvespolcokhoz tartozó létra tetején áll, alsószoknyái alól kikandikálnak kövér combjai. A látvány elragadó volt. András belépett a szobába és halkan becsukta maga mögött az ajtót. Közelebb lépett, néhány másodpercig még elidőzött tekintete a lány kövér combjain, fehér, bársonyos bőrén, majd megszólalt.
-Azt hittem már befejezték a könyvtárszoba takarítását.
Alma ijedtében majdnem leesett a létráról. András kapta el, combját megtámasztva kezeivel.
-Nana, Alma, csak óvatosan! - mosolygott András.
-Bocsásson meg uram, annyira megijedtem!
-Semmi baj Alma, mikorra fejezi be a takarítást?
-Még egy-két óra uram.
-Jól van Alma.
Az úr végre levette a kezét szobalány combjáról. Alma zavartan törölgette tovább a könyveket.
András leült az íróasztalhoz, hogy átnézze a postát, elkezdte bontogatni a leveleket.
-Kívánja uram, hogy később fejezzem be a takarítást?
-Nem Alma, maradj csak. Nem zavarsz a munkában.
Ez nem volt igaz. András le sem tudta venni a szemét Alma fenekéről, de a melleivel sem tudott betelni.
Alma egyre kellemetlenebbül érezte magát, tudta, hogy az úr őt nézi. Valami ürüggyel ki kell jutnia a szobából.
-Uram, hozok egy tollseprűt - indult lefelé a lány.
-Segítek - András, már pattant is a létrához, a derekánál fogta meg Almát. A lány zavarában előbb fordult meg mint kellett volna, András arca a hatalmas mellekbe fúródott. Alma, mozdulatlanná dermedt. Ez Andrásnak is sok volt, gyorsan leemelte a lányt és az asztal mögé ült, hogy elrejtse a nadrágjában feszítő farkát. A lány piros arccal indult kifelé. De András nem akarta elszalasztani a kinálkozó alkalmat.
-Hagyd csak a tollseprűt. Töröld le az asztalomat, elcsepegtettem a tintát.
Alma lehajolt a vödörhöz, benedvesítette a rongyot, majd a tintafoltokat kezdte dörzsölni. Hatalmas mellei ide-oda ringtak a nagy igyekezetben. András mélyen beláthatott blúza kivágásába.
-Hallom, hogy a szomszéd faluból érkeztél Alma.
-Igen uram.
-Dolgoztál már ezelőtt szobalányként?
-Nem uram.
-Azt tudod-e, hogy a szolgálónak az ura minden parancsát teljesítenie kell.
-Igen uram.
-Jól van Alma. Na gyere, próbáljuk csak ki.
András az asztalon álló bonbonos dobozból kivett egy darab csokoládét, majd Almához lépett.
-Szereted-e a csokoládét Alma?
-Nem tudom uram, még sosem ettem.
-Kóstold meg, nyisd ki szépen a szádat.
Alma engedelmeskedett. András a nyelvére csúsztatta a tejcsokoládét, a lány behunyta a szemét, nagyon élvezte az új, édes ízt.
-Nagyon ügyes vagy Alma. Úgy-úgy, maradjon csak csukva a szemed. Most egy másikat teszek a szép kis szádba. Ez meggyel van töltve, kapd csak be szépen.
A konyakosmeggy lágyan olvadt a lány szájában. Alma még sosem kóstolt hasonló finomságot.
-Na még egyet Alma, ez banánnal van tőle. Láttál-e már banánt?
-Nem uram, nem tudom mi az.
-A banán egy idegen országbeli gyümölcs. Olyan az alakja mint a férfiember faszának. Hát faszt láttál-e már Alma?-kérdezte András, miközben a lány ajkai közé csúsztatta a banános bonbont.
-Igen uram, láttam - felelte szemlesütve a lány.
-Nagyon jó Alma, nagyon jól van. Na még egyet. Úgy szépen nyeld csak le.- mondta András, közben a lány háta mögé lépett, benyúlt a szoknyája alá, a fenekét kezdte simogatni -Milyen finom bőröd van! - A lány elhúzódott volna, de a férfi az asztalhoz nyomta, a faszát fenekéhez szorította, majd hátulról megmarkolta a melleit. - Én is szopogatnék valamit kincsem….
A lány próbált kiszabadulni, elnyögött egy-egy ne,ne-t, de az új édes íz, a csókok a nyakán, a simogatás, minden ellenállást legyőzött. András maga felé fordította, kiemelte a lány csöcseit a blúzából. Simogatta, nyalogatta, majd be is kapta a meredező bimbókat. Alma hátrahajtott fejjel élvezte a férfi minden mozdulatát.
András az asztalra fektette a lányt, lehúzta a bugyiját és a combját, a combja közét kezdte csókolgatni, nyalta a forró, nedves puncit. Alma hangosan sóhajtozott a gyönyörtől. András a lány fölé hajolt, szopta a mellbimbóját, közben belenyúlt a vaginájába, finoman, két ujjal masszírozta . Másik kezével a nadrágját gombolta ki…

Albert befejezte az evőeszközök fényesítését, végre elndulhatott a könyvtárszobába.
-Az úr a kertben van, a szakácsné az ebédet készíti. Alma a könyvtárszobában takarít, most becserkészem!- Éjjel azt álmodta, hogy Alma csőcsei között veri ki a farkát, alig várta, hogy elkaphassa lányt.
A könyvtár felé menet, halk nyögéseket és bútor nyikorgást hallott. Ah, elkésett. Dobogó szívvel lesett be a kulcslyukon.
Alma meztelenül hasalt az iratokon, óriás mellei ütemesen az asztalhoz csapódtak, ahogy András úr lökött egyet-egyet rajta. Kezei a fehér popsit markolták, fasza ki-be járt Alma pinájában, hangosan locsogott a puncilében.

Albert elővette a farkát és a kulcslyukon leselkedve bánatosan elélvezett.