A dedikálás

A barátnőm most is kitalált egy szuper programot...de legalábbis ő azt gondolta.
Általában melléfog az ilyesmikkel, de mindig kitartóan próbálkozik.
Hiába mondtam már neki, hogy nem szeretek olvasni, vagy legalábbis nem akármit...
...egy könyv dedikálására volt hivatalos és persze megint én jutottam eszébe.

-Egy fiatal író mutatkozik be az első kötetével, de már több írása megjelent az interneten, és egyéb folyóiratokban!-mesélte lelkesen.

-Óh ez nagyszerű!-próbáltam némi lelkesedést mutatni a program iránt, dehát nem nagy sikerrel mert észrevette.

-Tudom hogy nem érdekel, de lesznek ott más híres emberek is...(ami engem még kevésbé érdekelt...)

Na de mivel amúgy sem volt jobb dolgom így elmentem vele.

Ahogy sejtettem, tolongás volt már a könyvtár bejáratánál.Kikerekedett szemekkel kerestem egy olyan helyet ahol elbújhatok egy kis időre, majd kisurranjak észrevétlenül.

Ez egy elég nagy könyvtár volt,hosszú, szűk járatokkal a méretes polcok között,épp csak két ember férhetett el oldalazva.
Nézegettem vaskos, díszes könyveket, leszedtem egyet egyet, és lapozgattam bele egyikbe másikba...próbáltam nem feltűnést kelteni.

Már elkezdődött a dedikálás és szerencsére a barátnőm is sorba állt a feltörekvő író aláírásáért, ami nekem pont kapóra jött, hogy lelépjek.

Szépen lassan indultam a könyvespolcok között, de egyszer csak megszólalt egy hang a hátam mögül ...

-Tudtam hogy Zsani rábeszél hogy elgyere...
Szeretnék mutatni valamit.

Azzal megfogta a kezem és beljebb húzott a sorok közé.

-Állj nekem háttal, és ne fordulj meg, csak olvass fel halkan egy részletet abból a könyvből amit odaadok.

A kisméretű lapok egy adott helyen nyíltak szét, és egy betűzött papíron a következő sorok álltak:



"Greg odahajolt Amyhez hogy illatos bőrére vonzalma harmattcseppjeit lehelje, s buja vágyának délceg vitorlája Amy formás popsijához feszüljön..."

-nem értem...vagyis dehogynem...de...

Előző este egy közös történeten dolgoztunk, ami majd a könyvünk bevezető szakasza lesz, de túl csöpögősre és valószerűtlenre sikerült, így elnapoltuk a folytatást...

Megbeszéltük hogy élethűbben kell leírni a jeleneteket, mert így aztán senki nem fogja elolvasni.Élmények kellenek, és ha birtokában leszünk a tudásnak, befejezzük.

-tedd hátra a kezed!

-ugyan, ne csináld már, ez most igazán nem a megfelelő hely, sem idő!

De mire végig mondtam egy selyemszalaggal összekötözte a kezeimet.

-azonnal oldozz el! -parancsoltam rá, de a kezét a számra tette.

-halkabban, mert meghallanak!

Valami hideg dolgot éreztem a combom környékén, ami krémszínű ruhám alatt a nedvességtől siklott egyre feljebb a fenekem irányába....kicsit időzött, körözött majd francia bugyimon áthatolva belémcsusszant óvatos nyomás kíséretében...halk sóhaj hagyta el ajkaimat...

-ez egy fém dugó, remélem te is annyira élvezed majd mint én, hogy láthatom benned.
Tegnap óta vágyom a testedre, a lelkedre ha csak egy röpke élmény erejéig is....
Érezni akarlak, a rezdüléseid, az ízed, és mindent amit kaphatok, amit adhatsz magadból.

A megfelelő szavak hatására elöntött a nedvesség amit csak fokozott édes fahéjas dohány illatú parfümje, és puha kezei amelyekkel a melltartóm alatt benyúlva melleimet megszorította.

-visszaélsz azzal, amiket tegnap meséltem neked!- hebegtem felfokozott állapotban.

-sajnálom de kell az ihlet...-válaszolta kissé gúnyosan.

Tudta hogy most már nem tudok ellenkezni...így egy határozott mozdulattal lerántotta a térdemig a csipkebugyim, és magához szorított.

Éreztem hogy izmai megfeszülnek, remeg a vágytól, pulzusa az egekben, de nem tudtam hogy mit akar még.
Csípőjét a fenekemhez szorította, amitől még mélyebben éreztem a dugót magamban.

Vörös rúzzsal átitatott ajkaim között a számba tette két ujját, majd a nyelvemmel játszadozott pár másodpercig mielőtt a "Niagara" felé vette az irányt, és határozottan a hüvelyembe vezette...
Ujjbegyeit elkezdte mozgatni bennem, amivel csakhamar a felhők felett éreztem magam.

-most pedig szeretném érezni máshol is ezt az édes, ölelő puhaságot...
Szűk farmer börtönéből kiszabadította magát, hogy felfedezze testem élvezettől spontán lüktető kéjbarlangját.

Ki, majd be mozgatta méretes férfiasságát amit roppant ügyesen használt, mert éreztem hogy hamarosan megint orgazmusom lesz...

Egy erőteljes lökés kíséretében immáron egyszerre élveztünk el.

Levegő után kapkodva, kimerülten fordultam felé és súgtam a fülébe:

-remélem te is ihletet kaptál...