Toronyház
A férfi a 103. emeleten szállt be a liftbe. Ott állt a NÕ, meggypirosra festett szája szinte vonzotta a tekintetét, amit az illendõnél kicsit tovább is fúrt a nõ arcába. Izzani kezdett a levegõ, lélegzete felgyorsult, kiszáradt a torka, s közben örökkévalóságig tartó másodpercek teltek el. Végül a nõ oldotta meg a helyzetet -mindíg a nõ-, az utitársa ágyékához nyúlt és lágyan ráfonta ujjait a a nadrágban már kõkeményen ágaskodó péniszre.
-Ez nem velem történik, csak álmodom.-futott át a férfi agyán.
-Mire készülök? Hisz\' most látom életemben elõször...- és ez volt az utolsó józan gondolata.
Nem birta tovább, felhúzta a nõ szoknyáját a derekára, egy mozdulattal tépte le a harisnyanadrágját és a bugyiját, két karjával megemelte combjait és a csípõje köré fonta. Háta mögé pillantott, végigfutatta tekintetét a lift irányítógombjain és kihúzta a \"STOP\" gombot, a felvonó megállt. Eszeveszett tempóban hágta meg a nõt, mintha az élete múllott volna rajta, olyan õrülten pumpált s egy pillanatra azt érezte így is van. A nõ már a mellkasát harapdálta és visított, õ pedig hörgött a kéjtõl. Szinte ájulásig élveztek mindketten. Egy gyors rebbenéssel léptek el egymástól, rádöbbenve mi történt. Észre vették, hogy a heves mozdulatok közepette egyikõjük visszanyomta a megállítógombot. Szélsebesen megigazgatták ruháikat és szinte egyszerre pillantopttak a kijelzõre. 7.6.5.4.3.2.1..., és kinyílt az ajtó. A férfi félre gombolt ingben, kócosan lépett a márványkõre, a nõ kipirult arccal és csillogó szemekkel sietett el. Sokan álltak a földszinten. Mindenki felváltva bámult utánuk és a földön heverõ szakadt harisnyanadrágra.
(Ez a történet akkor született meg a fejemben, amikor New Yorkban, az Empire State Building liftjében vártam, hogy a földszintre érjek, többek között egy jóképû úriember társaságában.)
