Tangó

A férfi a mulató helyiség egyik sötét szegletébõl figyelte, amint a táncospár a megszokott mûsorszámukra készült...
Régóta nézi már õket…
A páros férfi tagja silány… beképzelt… a mûvészi elõadástól messze áll… Viszont a nõ… az teljesen rabul ejtette a férfit… csakis miatta jár vissza már hónapok óta, nap mint nap… A nõ maga a szexualitás megtestesítõje… A vonalait és mozgását az univerzum erõi alkothatták… A tánc és a teste egy…szétválaszthatatlanok… Egyik sem létezhet a másik nélkül…
A férfi tekintete csak a páros nõi tagjára szegezõdik… A vonzódása oly szintre került, hogy olykor már arra készül, hogy beront a táncparkettre, és magával ragadja a nõt… Ez rémületet kelt a férfiban…. gyengeségnek érzi azt az érzést, amit a nõ ébreszt benne…
Bármikor képes volt egy csecsemõ vérével táplálkozni, vagy egy fotómodell életét elvenni érzelem és bûntudat nélkül… Ám ez most más… a nõ az elsõ pillanatban megfogta, és azóta is rabul tartja… Ennek véget kell vetnie….
Fajának egyetlen élõ példánya, és ezt csak annak köszönhette, hogy soha senki iránt nem táplált érzelmet… A vámpír nemzedék egyetlen túlélõ tagja… Évezredek során átélt halálos járványt, háborúkat…még a nagy vámpír üldözést is túlélte… Sosem félt szembe nézni sorsával…még akkor sem, amikor a halál árnyéka vetült rá… Mikor egy feszülethez kötözve várta a napfelkeltét… de szerencséjére az idõjárás kegyes volt hozzá… A napfelkelte helyett tomboló vihar érkezett, és egy feszületbe csapó villám lángra lobbantotta azt… Fájdalmas kínok közepette, de sikerült elmenekülnie.. És most itt van egy nõ, akivel szemben teljesen védtelennek érzi magát… Nem mehet így tovább, valamit tennie kell, hogy megszabadulhasson ettõl a gyengeség érzéstõl…
Következõ este a nõ épp a piros fellépõ ruhájában gyakorolt a színpad mögött… A ruha felsõ része teljesen testhez áll... dekoltázsa kellõen felfedi nõies bájait… csípõtõl bõvül, melynek jobb oldala egészen térd alá ér… bal oldala térdig, ami combközépig vissza van hasítva… forgás közben könnyedén emelkedik felfelé… megvillantva a nõ csodálatos combjait… A különös férfi egy félreesõ helyrõl csodálja táncát… fekete öltözete segít rejtve maradnia a nõ tekintete elõl… A nõ táncát egy asszisztens szakítja félbe, aki közli vele hogy a táncpartnerét halva találták egy sötét sikátorban… A nõ leroskadva sírni kezd… az asszisztens segíteni próbál… de elküldi… Lelke mélyén nem a férfit siratta, hanem az így elveszített tánc lehetõségét… A tánc tartotta életben… még akkor is ha a partnere nem a legmegfelelõbb volt erre a célra… õ inkább uralkodott a nõn tánc közben…még a nõ követte õt …. nem erre vágyott, de a semminél még ez is több… A tangó társastánc…ezt nem lehet elõadni partner nélkül… Ide társ kell…aki vezet, és te követed õt… itt a lélek és test összefonódva eggyé válik a zene határozott, kemény ritmusára… Itt nem alá- és felérendeltség van… hanem vezess és követlek viszony…mert csak így adható vissza a tangó lágysága és a szabadságérzet, amit magában hordoz…
A férfi a nõ mögé lép, gyengéden megragadja vállát, és egy határozott mozdulattal maga felé fordítja… Mélyen könny áztatta szemébe néz, miközben bal kezét felemelve táncra hívja õt. A nõ tenyerét belecsúsztatja a férfi tenyerébe, másikat a férfi vállára helyezi, miközben õ a másik kezével átkarolja a nõ derekát…. Mozdulatait a nõ szó nélkül követi… Szemeit a férfi hideg tekintetére szegezi… ami mégis valami különös forróságot áraszt… Érintése hideg, mégis melegséggel tölti el a nõ testét… Most valami olyat érez, amit még soha nem érzett… azt a harmonikus mozgást, ami eddig csak a képzeletében létezet… Zene nélkül is lágyan, könnyedén suhannak…át a helyiségen… pillanatok alatt a hátsó teraszon járják érzéki táncukat… A telihold fénye kíséri minden mozdulatukat…. a nõ most érezhette meg a tangó valódi szépségét, amit csak egy tökéletes partnerrel lehet átélni….Mikor a nõ lába ráfonódik a férfi combjára …testük teljesen egymáshoz simul… A férfi megérzi a nõ illatát, melytõl szíve hevesebben zakatol… a nõ akaratlanul is a férfi mellkasára veti tekintetét… majd ismét a férfi szemébe néz, és még közelebb simul hozzá… A férfiben olyan érzések kelnek életre, amilyet még sohasem érzett… ereiben csörgedezõ hideg vére egyszerûen forrni kezd… szíve egyre vadabbul ver… Oly harmóniát és békét érez lelkében, amirõl fogalma sem volt, hogy létezik… de mindemellett ott van benne a vívódás… az õsi ösztön, ami el akarja nyomni ezt az érzést… ám az oly mélyen hatol a férfi lelkébe, hogy akadálytalanul tör át minden falat, amit az évezredek során emelt köré.. Nem tudni, hogy a harcot az õsi ösztön, vagy az ismeretlen vágy nyeri-e, de most a férfi átadja magát ennek az új érzelmi viharnak…. Mindketten a tánc bûvöletébe kerültek, amit az asszisztens hangos kiáltása zavar meg, ahogy a nõ nevét kiabálja….

-Kármen, Kármen….

A férfi elõbb a hang irányába néz…majd a nõre, akit épp kiforgat magától… a hold ezüstös fényében csodálatos látvánnyal ajándékozva meg a férfit… A férfi magához rántja a nõt, majd karjaiba véve leugrik vele a teraszról, és eltûnnek a mulató mögötti erdõ sötét sûrûjében…
Ahogy a fák között suhannak, a falevelek közt átszûrõdõ hold fényében látható, ahogy a nõ ajkai elmosolyodnak… Még mindig a tánc és a férfi bûvöletében van… Hamarosan megérkeznek egy tisztásra, aminek a közepén egy kis tó van… Felszíne a nyári szellõk hatására enyhén hullámzik megtörve a rávetülõ hold ezüstös fényét, ami látványos táncot lejt rajtuk… A férfi gyengéden leteszi a nõt, de kezét nem engedi el… a nõ kilép cipõjébõl…a bársonyos zöldfûben bokáig süllyed, de nem zavarja… a férfira néz jelzést adva, hogy készen áll a táncra… A férfi miközben kezét a nõ derekára helyezi …..lassú mozdulattal a nõ lábai közé lép… egy-két billentés jobbra- balra ..majd a nõ a férfi combjára kulcsolja lábát…csípõjét ismét a férfinak préseli… … A férfi most lecsúsztatja tenyerét a nõ combjára …érzi a nõ feszülõ combját, de mégis puha tapintás érzetet ad a bársonyos bõr… szép lassan végigsimítja a nõ combját… A nõben a férfi érintése tovább korbácsolja a vágy tûzét, ami perzselve égeti a nõ lelkét…. mióta az idegen férfival táncol, egyre jobban eluralkodik rajta az az érzés, hogy teljesen átadja lelki és testi mivoltát a másik akaratának…
Egy táncmozdulat után mikor a nõ ismét szorosan a férfihez bújik, a férfi lehúzza a ruha hátán lévõ cipzárt…majd ujjait gyengéden a ruha pántjai alá fûzi, és lehúzza a nõ vállairól…A ruha nesztelenül hull a mezõ harmatos fûvére… A nõ két tenyerét becsúsztatja a férfi zakója alá a vállainál és könnyedén lefejti azt …. miközben lelkük még mindig táncol testük már teljesen más mozgást végez…. lelkük már a tánc közben csupasszá vált, most a testük válik azzá…. érzékien festõi képet mutatnak, amint a két meztelen test összefonódik… a férfi érzéki csókkal enged utat vágyainak… ahogy ajkaik összeforrnak, nyelvük érzéki táncba kezd… kezeik egymás testét fürkészve indulnak útnak… Mikor a férfi a nõ nedves vaginájához ér… a nõ teste megrezzen..enyhén megfeszül, és egy halk sóhaj szûrõdik ki ajkai közül… a férfi tovább fokozza a nõ ingerlését, mikor középsõ ujját elhúzza a két nagyajak között, de a nõ kéj barlangjának nyílásán nem hatol be, és a klitoriszt sem érinti… A nõ megragadja a férfi péniszét, és a combjai közé vezeti…a vaginája nagyajkai közé… csípõjével gyengéd mozdulatokba kezd… a férfi retinája teljesen feketévé válik…..szemfogai kétszeresére nõnek…száját harapásra tátja…de még idõben uralkodik õsi ösztönén… A nõ nem is sejti, hogy minden vággyal, amit a férfiban ébreszt… egyre nagyobb csatát kelt benne…és ha a csata úgy alakul akkor az az életébe kerülhet…. akkor sem érdekelné, ha tudná… hisz oly bûvöletben van, amire egész életébe vágyott, hogy egy férfi ily hatás gyakoroljon rá….
A férfi hanyatt dönti a nõt…. hatalmas teste a nõ fölé emelkedik ..miközben a nõ arcát figyeli, meredezõ kéjrúdját a nõ naftás vaginájába vezeti...A férfi nagyon lassú és kicsi csípõ mozdulatokkal hatol be a nõ kéjbarlangjába…szinte pattanásig feszítve a nõ vágyának kitörését… Az érzéstõl a nõ a férfi vállaiba ereszti körmeit ..miközben ajkait teljesen összeszorítva próbálja magában tartani a kéjhangjait… Teljesen behatolva, testével teljesen a nõhöz simul… csókjával enyhülésre készteti a nõ ajkait… Csók közben maga fölé fordítja a nõt…átadva ezzel az irányítást…. A nõ lassú körkörös csípõmozgásba kezd…majd tenyereivel a férfi izmos mellkasára támaszkodva feltolja felsõtestét…. és combjai segítségével egyre erõteljesebb mozdulatokat tesz… A férfi elõbb a nõ melleit cirógatja meg …majd ahogy a kéj egyre jobban kezd a felszínre törni benne, megragadja a nõ csípõjét és mozdulatit segíti egyre erõteljesebbé…. A nõ már nem tud gátat szabni hangjának és egyre hangosabb nyögések és kéjsóhajok hagyják el ajkait… ahogy a vágyak egyre jobban felszínre törnek, a férfi felül…miközben egyik kezével a nõ derekában kapaszkodik másikkal segíti a mozdulatát… Már mindketten nagyon közel járnak a csodálatos beteljesüléshez, mikor a férfi észreveszi a nõ nyakán lüktetve duzzadó eret…
Egyszerre minden elszabadul… A vágy és az õsi ösztön egyszerre töltik el a férfi testét… a szemei ismét feketévé válnak…szemfogai megnõnek…száját harapásra tátja …majd hörgõ hang kíséretében a nõ nyakán lévõ lüktetõ érbe mélyeszti szemfogait… A nõ hangosan felsikít… de ez nem a fájdalom sikolya, hanem a kéj feltörõ hangja, amit épp akkor él át…. A férfi száját édes íz tölti be, amint a nõ vére teljesen szétárad szájüregében, és lassan lecsorog a torkán…majd csend tölti be a tájat….
A férfi a nõ élettelen testét tarja karjaiban… Még nem tért magához a kábulatból… mikor ráeszmél tettére, hangosan és fájdalmasan felüvölt… A közelben lévõ vadak mind megriadnak ..majd ismét csend…
A férfi szíve egyre hevesebben zakatol ..de ezt a zakatolást nem a vágy táplálja… hanem a düh… amit az õsi ösztöne iránt érez…
Az ég alja már világosodni kezd, mikor a férfi összeszedi magát, és leküzdi bénultságát, amit tettének felismerése okozott…
Már hajnalodik mikor a férfi befejezi a máglyarakást, aminek tetejét tavirózsákkal béleli ki…. Felhelyezi a nõ élettelen testét, ami még mindig csodálatosan tündököl a félhomályban …
Fájdalma könnyeket fakaszt szemébõl, amik barázdát vésnek bús arcára… megcsókolja a nõ ajkait, amik most jéghidegen, érzéstelenül mozdulatlanok maradnak…. meggyújtja a máglyát, és a nõ mellé fekszik.
Megfogja kezét, és ujjait a nõ ujjai közé kulcsolja …a lángok még el sem terjednek, mikor a nap sugarai leküzdik a szürke felhõket, elûzve a sötétséget… a férfi oldalra fordítja fejét, és csodálja a nõ arcát, amint a napsugarak körberajzolják…. még akkor sem mozdul, amikor a napsugarak arcára vetõdve izzó fénnyel hamuvá égetik….
Már késõ reggel van, mikor két gyermek arrafelé játszva rátalál a hamufoltra…

-Szerinted mi lehet ez?... -kérdi a kislány a fiút….
-Biztos valaki fázott… -válaszolt a kisfiú miközben botjával a hamuba túrt..

A nyári fuvallat magasba repíti a felkavart hamut… majd az egész hamufoltot magával ragadva, kavarogva repíti egyre feljebb és feljebb, míg teljesen el nem tûnik...