Az asztal mögött...Fantáziajáték vol.2

Már megint egy levelezõs cyberszex. :) Változás az elsõhöz képest: az úr válaszait teljesen kivettem a történetbõl. Elõször is kikövetkeztethetõ, másodszor: így érdekesebb. Nem másolom be a \"befejezést\" amit reményeim szerint Õ fog megírni számomra. Így minden olvasónak saját fantáziájára van bízva. :))

Destiny: A gép elõtt ülsz, nagyon el vagy foglalva. Én már végeztem a napi teendõimmel, kissé unatkozom. Lépek közelebb hozzád, mire te bezárod az éppen nézett ablakot. Kérdezem mit néztél, de hirtelen másról kezdesz beszélni. Csak most veszem észre, hogy egyik kezed az asztal alatt van... Hosszan nézem, te zavarodban mozdulni sem mersz. Lebuktál. Felnézek a szemedbe, mélyen - kis mosoly jelenik meg az arcomon, majd otthagylak. Fellélegzel, nézed hová mentem. Látod, a fürdõben vagyok, van idõd. Újra megnyitod az oldalt, amit néztél, s kezed megint önmagad kezdi simogatni. Sokáig szoktam tisztálkodni, így bátran letolod a nadrágodat is. Van idõd... Behunyod a szemedet, s fantáziaképekkel szórakoztatod magadat...

Nem veszed észre, hogy lassan mögéd lépek. Nem fürödni mentem, csak el akartam érni, hogy megint magaddal játssz. Már egy ideje figyeltelek, most kendõvel a kezemben állok mögötted. Mire megéreznéd a parfümöm, már bekötöttem a szemedet. Abbahagynád, amit teszel de rád szólok: \"Folytasd, vagy nem segítek\"

Egy pillanatra abbahagyod, de a \"fenyegetést\" hallva újra simogatni kezded magadat. Kicsit zavarban vagy, még sosem csináltad elõttem. A szemed bekötve, nem látod, mit teszek - ez talán segít ellazulni...
Csak az illatomat érzed... Csak innen tudod, hogy még ott állok a közeledben. Majd megérzed ujjaimat a hajadban, a fejedet cirógatom, a halántékodra kapsz puszit. Hátrahajtom a fejedet, és forró csókot adok ajkaidra. Nyelvem betolom a szádba és vad táncba kezdek a tiéddel. Kezemmel a pólód alá nyúlok és simogatni kezdem mellkasodat. Végig figyelemmel kísérem közben, hogy mit csinálsz a farkaddal. Ahogy elengedni készülsz, hátralépek. Ez többször is megtörténik, mire felfogod: nem hagyhatod abba. Meztelen vagyok mögötted...

Destiny: (Hol is tartottam? Ja igen...A szemed bekötve, játszol magaddal, én a mellkasod simítom. Nem tudod- de meztelen vagyok mögötted. Illetve nem is meztelen. Van rajtam melltartó és tanga.)

Csókollak, tüzesen. Suttogok a füledbe: \"ez gyönyörû, abba ne hagyd!\" Lassan rádöbbensz, hogy engem izgat a látvány. Hogy mennyire, arról sejtelmed sincs - egészen addig, amíg szabad kezedet a lábam közé nem teszem és megérzed, hogy a bugyim már egészen átázott. Nem engedem, hogy simogatni kezdj... Helyette ujjaidat veszem a számba, és úgy nyalom- szopom azokat mintha a farkad lenne. Elveszem a kezem rólad. Nem vagy biztos benne mit csinálok, de mintha vetkõznék - legalábbis egy pillanatra érzed a hajamat a válladon, karodon: lehajoltam volna? Az orrodat valami cirógatja, de nem bõr az, amit érzel. Nem... A tangámat tettem az orrod elé. Megérzed a vágy tiszta, de tömény illatát. Ez még jobban felizgat téged, már alig bírod. Eléd állok, de csak onnan tudod, hogy az eddigi átszûrõdõ fény is megszûnik- eltakartam. Kezed elveszem a farkadról...

(van karfája a székednek, vagy nincs?)

Destiny: ... Halkan elégedetlenkedem a szék karfája miatt, és felállítalak. Muszáj bíznod bennem hisz csak körvonalakat látsz. Magamhoz szorítalak... Megérzed, hogy a melltartóm még rajtam van-, de azt is, hogy nem tévedtél: valóban a tangámat érezted az imént az orrodnál... Farkad két combom közé csúszik, érzed milyen forró vagyok, milyen nedves, sõt... Egy pillanat erejéig be is csúszik a hegye, mert bal lábamat feltettem a székre, míg átöleltem a nyakad, hogy megcsókoljalak. Csak egy pillanatra engedtem, hogy bejuss-, máris elmozdulok. Hátralépek, a széket elrúgom az útból és megfogom a farkad. Mintha pórázon vezetnélek-, de hátrafelé kell lépned. Az ágy a hátad mögött van, tudod. Nem vagy biztos benne milyen messze- ezért óvatosan lépkedsz. Nem tetszik nekem, hogy nem bízol bennem... Megállítalak, megfordítalak. Egy teljes kört tettél meg, vagy csak felet? Magad sem tudod. Letérdeltetlek a földre. Ez viszont neked nem tetszik. Nem tudod, mit szándékozom csinálni... Nyúlnál a szemedhez, hogy visszaszerezd látásodat, de lefogom a kezedet. Én is térden állok, ebben biztos vagy. Bal kezed ujjait összekulcsolom a sajátommal, jobbodat visszateszem a farkadra-, de most megérzed a nyelvemet is...

(Bízol bennem? Elengeded magad?)

Destiny: Már tudod, hisz ez történt pár perce is: csak addig segítek, amíg magaddal játszol. Így simogatni kezded magadat. Én teljesen kiszámíthatatlanul érintem meg a makkodat a nyelvemmel. Bal kezem szabad- ezzel most simogatni kezdelek, masszírozom a golyóidat. Nem gyorsul a kezed, mert úgy vetted észre, ha lassan húzogatod magad akkor számba veszlek-, míg ha gyorsulsz, akkor csak körbenyallak. Jó pár perce játsszuk ezt, amikor eddig rabságban lévõ balodat két lábam közé helyezem és a te kezeddel simogatni kezdem magamat. Még mindig térdelünk. Kissé kényelmetlenné válik mindkettõnk számára ezért mozdulok- felállni készülök s te mozdulsz velem együtt. Nem tudsz mást tenni- tartom a kezedet is, és a szám fogságába esett a farkad is- ezt most el is engedem. Állunk, most mindkettõnket te simogatod- én elõbb átölellek és megcsókollak, majd lassan de határozottan tolni kezdelek hátrafelé. Lépni már nem nagyon tudsz- mögötted az ágy. Megakasztott lépésed miatt le is ülsz rá, a meglepõdéstõl elengedsz mindkettõnket és megtámaszkodsz az ágy szélén.

Hanyatt dõlnél, de nincs rá alkalmad- térdeim a combjaid két oldalán és az öledben ülök. Nem jutottál be... Most épp két kezed teszem saját fenekemre és csípõmmel lassú köröket írok le az öledben. Makkod a csiklómat izgatja, lélegzetem egyre mélyebb, szabálytalanabb... Hátadba kapaszkodok és lábaimmal átkulcsolom a derekadat. Kissé szétnyitod a lábaidat, így szabadon tudok mozogni- de te még mindig nem jutottál be a barlangomba. Tûzforró vagyok és szó szerint csöpögök- készen állok rád. Csak egyetlen jó mozdulat kellene... Csak egyetlen határozott, erõteljes mozdulat- és teljes hosszában befogadnám. Ilyen mélyre még sosem jutottál- ezt elõre érzed.

Mit teszel?