A szexrandi szolgáltatást csak 18. életévüket betöltött látogatók használhatják. Kérjük nyilatkozz, hogy elmúltál-e már 18 éves!
2. találkozás!
Már majd egy hét telt el találkozásunk óta mégis úgy vártam a szombat reggelt mintha ez lenne az elsõ randink.
Már nem az a kíváncsiság erotikus vágy forrt bennem, mint korábban, ez több volt. Sokkal több.
Mindent akartam és bár tudtam kölcsönös a szimpátia mégis izgultam. Biztos eljön? Vagy csak egy vagyok a sok közül? Hinni akartam, hogy csak én vagyok mégis ott motoszkált bennem annyi sok kétely.
A lassan múló napok, órák, percek mély nyomot hagytak lelkemben, de eljött a várva várt szombat reggel. Ott állt elõttem teljes testi mivoltában. Karjaim úgy fonták át testét, mint bilincs a csuklót.
Be, engedsz kérdezte lágyan szerelmesen, s én engedtem a szorításból, hogy aztán még nagyobb élvezetnek adhassuk át magunkat.
Nem mentünk a kisházba, ahogy a múltkor. Kérdezte maradhatnánk e nálam, nem ellenkeztem itt mégis csak jobbak a lehetõségeink. Nagy kényelmes ágyam van, hatalmas takaróval.
Alig nézett körbe, mintha minden más lényegtelen lett volna. Csak mi voltunk, a csend a vágy, forró szenvedély. Ez volt a szerelmes csend.
Már nem kelletek szavak, tudtuk mit karunk. Most õ volt az, aki odalépet átkarolt és meg csókolt.
Abban a pillanatban elveszett körülöttem a világ. Hogy lehet egy érzés ennyire mély, ennyire mélyrõl fakadó. Mintha ott toporgott volna várva a pillanatot, hogy kitörhessen és uralkodhasson. És kitört olyan erõvel mit semmisem tud már irányítani.
Akartam, úgy ahogy senkit és semmit még elmúlt életem során.
Csókolt, ölelt vágy duzzasztotta el testem remegtem akartam, hogy megérintsen.
Ujjai simogatva indultak el testemen, minden egyes érintése maga volt a mennyország.
Amikor megcsókolta a nyakam már ott pihegtem a mámorban mellkasom úgy járt fel s alá, mint fúró torony a föld s a felszín felett. Erõteljesen mégis biztonságosan.
Magához húzott felemelt ott lógtam karjaiban, elindult az ágy felé és én akkor már tudtam az övé vagyok, nem fogok védekezni, meg kell történnie. Lassan érzékien indult el felfedezni testem, mint amit még csak elõször érintett keze. Csókjai beborítottak lüktetések kisérték melyek egyre mélyebbre hatoltak. Lassan vetkõztetve, hogy tovább növelje amúgy is nagy vágyamat. Érintése az egekbe repített. Már oly nedves voltam, kívántam tegye meg. Majd ahogy megérintette hüvelyem sóhaj kísérte heves légzés, ami nem akart szûnni csak nõtt tovább bennem. Szinte fájt, ahogy ki akart törni, ahogy lassan kúszott végig ujja csiklómon, míg egyre hevesebb és hevesebb lett….aztán nyöszörgésem elérte végpontját kitört s úgy csapódott ránk, mint tájfun a csendes kisvárosra. Nem állt le tudta ez csak a kezdett az elsõ, de még nem az igazi élvezett tudta lesz ez még nagyobb, hatalmasabb, hevesebb. Egyre követék egymást a kéj izgalmai, míg végül beteljesültem…” benne”.
Kívántam, hogy érinthessem. Úgy ahogy csak én érinthetem meg. Szívbõl szenvedéllyel.
(Még nem említettem, de ez nem egy szokványos együtt lét volt, ezek voltak azok a napok mikor a nõk bebújnak csigaházukba és azt képzelik, hogy a menstruáció akadály a gyönyör felé. Pedig tévednek csupán egy tampon elég volt ahhoz, hogy szabadon felhõtlenül érezzük egymást.)
Végig csókoltam testét ujjaim simogatóan indultak el ágaskodó hímveszõje felé. A kezembe került és már nem eresztettem. Ajkaim megérintették miközben kezem teste rezdüléseit követve simogatóan vonult végig minden porcikáján. Éreztem duzzadó hímveszõjén vad érzéki vágyát. Ahogy nyelvem érintette, ajkaim óvva ölelték körül, mélyen bensõségesen. Gyengédem masszíroztam nyelvemmel éreztetve vele, hogy biztonságban van. Hadd tudja elengedheti magát bármi történjen is most nincsenek határok. De nem még nem érkezett el az idõ. Ujjból átvette az uralmat s nem kellett küzdenie, lelkem már az övé volt. Micsoda ujjak mily csodálatos érzések, nincsenek rá szavak. Úgy jutattak el egymás után többször a csúcsra mintha élet csakis a fellegek között lenne.
Elfáradtam minden energián kiadtam magamból… vagy talán mégsem? Ahogy csókolt úgy emelkedett bennem újabb és újabb vágy…nem ez elég gondoltam, de testem nem értett velem egyet. Le akartam állítani, véget vetni, pihenni, de nem hagyta. Fogságba ejtette karjaim nem tudtam védekezni csak a hangok árulták el, hogy nem is volt szükség rá. Ez még kellet, egy utolsó élvezett mielõtt elválnánk egymástól.
Folyt.köv.:
