Egy titkárnõ felfedezi titkos énjét 7. rész

Másnap kipihenten ébredsz és legnagyobb meglepetésedre a kisajkaid valóban teljesen rendbejöttek. A metrón mozgása és vibrálása jólesõen felizgatja csupasz puncidat. Az úton egész végig jó érzéssel gondolsz vissza a tegnapelõtt történtekre. Az irodában Márta és Anikó megjegyzi, hogy tegnap szabit vettél ki, de nem firtatják miért nem voltál bent. Délután három körül kijövök hozzád és figyelmezetlek, a mai napon velem kell jönnöd vacsorázni, mert egy japán delegációt fogok fogadni, segítened kell vendégül látni õket
- Természetesen – válaszolod, de nem tulajdonítasz neki különösebb jelentõséget, végzed tovább a munkádat. Egy jó félóra múlva, Anikó odalép hozzád és egy nevekkel teleírt lapot nyom a kezedbe.
- Itt van a japánok listája. 10 fõre kell foglalnod a Lótuszvirág étteremben. A speciális különtermet kérd – mondja és jelentõségteljesen rád néz. - Mondom a különtermet

Egy pillanatra nem érted mirõl beszél, de aztán megdermedsz. – Csak nem gondolod hogy…. – ki sem mered mondani ami a fejedben jár. Nyolc japán ügyfél! Ez nem lehet igaz. Anikó azonban elmosolyodik és bólint – De igen. Ezért kell a különterem. Gondoltam, jobb ha már most tudod – mondja és visszamegy az asztalához. Némán ülsz és nézel magad elé. „Szóval erre gondolt a fõnök, hogy ma szüksége lesz rám megint. Ez egyszerûen odadob az ügyfeleinek! De hogy tehet ilyet? Egyszerûen kurvának használ. Na nem csoda, hogy ilyen jól megy a cégnek!” kergetõznek a fejedben a gondolatok, de érzed, a fejed hiába ellenzi, amit tervezek estére, az öled egészen másként vélekedik errõl. Szinte érzed, ahogy a nedvesség apró cseppekben gurul végig a kisajkaidon. És egyébként is, ha nem mész el este, akkor ugrott az állásod, ebben biztos vagy. El is képzeled, ahogy tiltakozásodra egyszerûen azt mondom, „Jó, akkor pakoljon. Ki van rúgva”. Ezt nem engedheted meg. Nem, el kell menned a vacsorára, akár mi is fog ott történni. Látható, hogy Anikó és Márta egyáltalán nem lepõdött meg, ez itt biztosan gyakorlat. Ezek szerint erre (is) vannak a titkárnõk. Ez kiszolgáltatottság egész estig izgalomban tart, nehezen tudsz figyelni a munkádra.
Este hétkor elindulunk. A garázsban egy nagy limuzinhoz viszlek, mindketten a hátsó ülésre ülünk. Csak filmekben láttál eddig ilyet, egy ilyenben tényleg elég sok mindent lehetne csinálni . Egy csomagot nyomok a kezedbe:
- Ezt vegye fel
- Itt? – kérdezed meglepõdve.
- Persze hogy itt. – felelem nevetve. – Csak nem szégyenlõs? Elfelejti, hogy már ennél sokkal érdekesebb pózokban is láttam magát? - emlékeztetlek kajánul
- És Õ? - biccentesz a sofõr felé
- Vele ne foglalkozzon, az üveg csak egy irányban átlátszó, õ nem lát és nem hall belõlünk semmit.
Kibontod a csomagot és egy méretedre készült iskolai egyenruha van benne. Fehér – erõsen átlátszó – blúz, egy picit térd felett végzõdõ kék rakott szoknya, fehér térdzokni, egy pár fekete cipõ és egy valamilyen emblémával ellátott nyakkendõ. Kibújsz a ruhádból és felveszed az egyenruhát.
- Csináljon magának két copfot – nyomsz a kezembe két hajgumit.
Elismerõen mérlek végig, mikor kész vagy.
- Ez igen. Ha nem nekem dolgozna, simán elhinném, hogy még csak gimnazista. Egészen megkívántam magát! – jelentem ki és kezemmel megsimogatom a könnyû fehér anyag alatt a melledet, majd erõteljesen megcsókollak. Magamhoz húzlak és az ölembe veszlek. – Nagyon jó lenne itt és most magamévá tenni magát, de sajnos mindjárt ott vagyunk, ezért most nem tehetem magával azt amit szeretnék- suttogom a füledbe. Helyette elkezdem magyarázni mit is kell tenned ma este.
- Arra kérem, hogy az egész vacsora alatt maradjon csendben. Csak annyi dolga lesz, hogy velünk legyen. Ne nézzen senkinek a szemébe, csak a vacsora után. – sorolom neked a játékszabályokat.
- Értem, mindent úgy fogok tenni, ahogy akarja – válaszolod. Megnyugszol, hogy Anikónak mégsem volt igaza, biztos csak meg akart ijeszteni, ma este mégsem kell odaadnod magad vadidegeneknek
De hamar abbahagysz minden gondolkodást, mert újra szenvedélyesen megcsókollak. Önkéntelenül is szétnyitod a lábaidat, és én egy szempillantás alatt a puncidba nyomok valamit. Olyan hirtelen történik az egész, hogy nem is látod mi volt az. Nem lehet túl nagy, nem is tölt ki teljesen, viszont valószínûleg görbe lehet, mert határozottan érzed, hogy a g-pontodhoz feszül, ugyanakkor a csiklódat is elfedi. Vékony szíjakkal szorosan a csípõdre erõsítem.
- Mi tett belém? – kérdezed félénken
- Egy kis eszközt, amely remélem egész este emlékeztetni fogja arra, hogy miért is van ilyen gyönyörû puncija – válaszolom vidáman és immár harmadszor vadul megcsókollak. A válasz ugyan nem elégít ki, de a csók megint egészen lázba hozza a testedet.
Egyébként sem tudsz tovább érdeklõdni, mert egy szimpla fehér pamutbugyit nyomok a kezedbe. – Vegye ezt is fel. - A bugyi teljesen egyszerû és olyan méretû, amelyet utoljára iskolás korodban hordhattál. „Tényleg azt akarja, hogy iskolás lánynak nézzek ki. De akkor miért van bennem ez a kis izgató mûfasz” – morfondírozol magadban. Közben újra a lelkedre kötöm, hogyan kell viselkedned a vacsorán:
- Jegyezze meg, ne nézzen senkinek a szemébe. Senkihez sem szólhat, a japánok meg nem fogják magát megszólítani. Bármi történik, meg kell õriznie a hidegvérét, csak térdeljen egy helyben és ne egye túl magát. Nagyon fontos ügyfelekkel találkozunk, nem szabad hibáznia.
- Értettem, de akkor nagyon unalmas lesz a vacsora – szalad ki a szádon.
- Na ezt majd meglátjuk – válaszolom hamiskás mosollyal. – De nem tudom eléggé hangsúlyozni, végig szinte úgy kell viselkednie mint egy bábunak. Semmi érzelem! Érti? Akármit is teszünk magával!
- Igen – mondod
- Biztos? Akármit? - és a bugyidon keresztül megmozgatom a puncidban rejtõzõ eszközt. A bensõdben keletkezõ érzéseknek elõször engedelmeskedni akarsz és majdnem hozzám nyomod az öledet, de eszedbe jut mit is kértem tõled, ezért visszafogod magad, mélyen a szemembe nézve válaszolsz:
- Igen. Akármit.
- Az jó, - mondom - mert ha bent leszünk, nem fogok tudni már beszélni magával, ezért kérem mindent tegyen úgy ahogy megbeszéltük. Mindenben engedelmeskednie kell.
Ebben a pillanatban megérkezünk. Kisegítelek a limuzinból, majd kézen fogva bevezetlek az étterembe. Tipikus japán étterem, nagyon puritán berendezéssel. Egy rizspapírból készült tolóajtó elõtt mindketten levesszük a cipõnket, majd belépünk. A teremben egy alacsony asztal mellett ülnek, térdelnek a japán delegáció tagjai. Az asztal két vége szabad. A japánok felugranak, és nagy hajbókolással köszöntenek engem. Úgy tûnik, téged észre sem vesznek. A hosszas hajlongás után az asztal egyik végre én ülök, a másik végen te foglalsz helyet. Letérdelsz az asztal mellé és azonnal kéjes borzongás fut végig a testeden. Amíg álltál szinte el is felejtetted, hogy a puncid nem üres. Így azonban, ahogy térdelsz a kis eszköz vége pontosan a G-pontodhoz ér. Mozogni nem mersz, de a combjaid izmainak megszorításával és elengedésével egy picit tudod mozgatni magadban a kéj forrását.
Gyönyörteli tevékenységedbõl a pincér megjelenése zökkent ki, aki egy ízléses sushi tálat tesz eléd, „Még szerencse, hogy tudok pálcikával enni”, gondolod, és miután már mindenki eszik, te is nekilátsz az ételnek. A második fogás után hirtelen érzed, hogy az egész öled vibrálni kezd. A rád törõ érzéstõl majdnem elveszíted az önkontrollod. Ijedten nézel felém, és látod, hogy egy kis kütyüt tartok a kezemben. Olyan, mint a garázskapu távirányítója. Megnyomok rajta egy gombot, és a vibrálás abbamarad. „Uramisten ez a valami bennem egy távirányítós vibrátor, és Nála van a távirányító” – hasít beléd a felismerés. Legszívesebben felugranál, de jól emlékszel rá, hogy a lelkedre kötöttem, sehova sem mozdulhatsz. Ráadásul újra megnyomom a gombot és a pinád mélye újra rezegni kezd. „Szóval erre gondolt mikor azt sugallta, hogy nem lesz unalmas a vacsora” – suhan át rajtad a gondolat, de már csak a teljes testedet eltöltõ vágyra tudsz koncentrálni. Egy kis fejmozdulattal jelzem neked, hogy le kell sütnöd a szemed. Meg is teszed, hiszen minden erõddel összpontosítanod kell, hogy az élvezeted ne látsszon meg rajtad. Moccanás nélkül ülsz, miközben az egész puncid bizsereg. Próbálod leküzdeni, de a légzésed egyre szaporább lesz, melleid nekifeszülnek félig átlátszó blúzodnak. „Micsoda kínzás, hogy rezzenéstelenül kell ülnöm, miközben majd felrobban a puncim” – gondolod – „Jaj ne, mindjárt elélvezek”. Úgy látszik, ezt én is látom, mert a vibrálás hirtelen megszûnik és újabb étel kerül eléd.
Próbálsz koncentrálni az evésre, és lassan alábbhagy az izgalmad. Amikor elvitték elõled a tányért azonnal érzed, hogy újra elindul a rezgés az öledben. Nagyon kell igyekezned, hogy ne lehessen észrevenni mi történik veled. Aztán amilyen hirtelen elkezdõdött, olyan hirtelen kikapcsol a vibrátor. Újabb kis adag étel érkezik. Az étel után már szinte várod, hogy megint megnyomjam a távirányító gombját, és nem is kell csalódnod. A vacsora folyamán ez újra és újra megismétlõdik. A japánok látszólag ügyet sem vetnek rád, nagy hangon beszélgetnek egymással és velem. Ahogy fogy a sake egyre hangosabbak lesznek és egyre többször veszed észre, hogy lopva rád pillantanak.
Én is legszívesebben folyamatosan Téged bámulnálak, fantasztikusan szexis vagy, ahogy melleid nekifeszülnek kislányos blúzodnak. Nagyszerû érzés tudni, hogy az iskolás egyenruha alatt egy szexre éhes nõ lapul, akit ráadásul ujjam egyetlen apró kis mozdulatával a végletekig fel tudok izgatni. Csodálom, ahogy fegyelmezed magad, és csak a szapora légzésed, apró fészkelõdésed és copfjaid apró mozgása árulja el mi is zajlik az egyszerû kék szoknya alatt.
Te is büszke vagy arra, milyen nagy önkontrollal tudtad leplezni, hogy hányszor jártál az orgazmus határán és amikor ritkán rám pillantasz, látod én is elégedett vagyok Veled. A nedveidnek azonban nem tudsz parancsolni, teljesen eláztatták a bugyit, ami rajtad van (furcsa érzés több hét után újra fehérnemûben, teljesen megszoktad, hogy meztelen puncival jársz –meg kell állapítanod, sokkal jobb ha szabadon van), sõt attól félsz a szoknyádon is meg fog látszani. De jelenlegi helyzetedben ezzel semmit nem tudsz tenni. Azt veszed észre, hogy mögötted állok, és kezemmel felsegítelek. Átöllek, valamit mondok japánul a vendégeknek. Azonnal abbamarad az addig hangos beszélgetés és minden szem rád szegezõdik.
- Most el fogom vinni. De meg kell tennie mindent, hogy ez ne látsszon magán – súgom a füledbe és ismét megnyomom a távirányító mindkét gombját. Egy pillanatra pánikba esel, de a már ismert édes rezgés újra kitölti a belsõdet. Most valami mást is érzel, a csiklódra feszülõ puha mûanyag is vibrál. A két élmény egyszerre már túl sok amúgy is túlfeszített érzékeidnek, hatalmas hullámokban tör rád az orgazmus. Bele kell harapnod az ajkadba, hogy se sikítsál, körmeidet a karomba vájod, de ez sem tudja megakadályozni, hogy a tested a gyönyör hullámaival szinkronban mozogjon. Ha nem tartanálak, biztos, hogy aléltan a földre hullanál. Nem látod, de én igen, hogy a japán vendégek megbabonázva figyelik az orgazmusodat. Kikapcsolom a vibrátort és megvárom, amíg egy kicsit magadhoz térsz. Levegõrét kapkodva emeled fel a fejed és ahogy körbenézel, látod a japánok tiszteletteljesen meghajolnak elõtted. Valami megmagyarázhatatlan elégedettséggel tölt el, hogy ennyi férfi elõtt volt orgazmusod. Soha ennyien még nem látták, ahogy élvezel, de meglepõdve veszed észre, hogy nagyon felizgat. Megint mondok valamit japánul, amire hatalmas kiabálás és jelentkezés a válasz.
- Szép lassan vegye le a bugyiját és adja nekem. De vigyázzon, ne lássanak meg semmit magából. Süsse le a szemeit és továbbra is úgy kell viselkednie mint egy bábu, semmi érzelem! – súgom most a füledbe. Azonnal lehajtod a fejed, és lassan, vigyázva, hogy a szoknyád mindig eltakarjon, leveszed magadról a fehér pamutbugyit. Bár tudod magadról mennyire megáradsz mikor elélvezel, most mégis meglepõdsz, mert szinte az egész (szerinted) hatalmas bugyi csuromvizes és ezen felül még a combjaidon is folynak a nedveid . Lehajtott fejjel felém nyújtod és én elveszem a kezedbõl. Az eddig támaszt nyújtó kezem elhagyja oldaladat és a bugyit a legközelebb álló japán kezébe adom. Õ hatalmas áhítattal az arcához emeli, mélyen beszívja izgató nõi illatodat, majd a nedveidtõl megrészegülten lehuppan a fenekére. A mellette ülõ szinte kitépi a kezébõl a fehérnemût és az arcához szorítva megismétli ezt a rituálét. Miközben a japánok a végtelenül izgató bugyiddal vannak elfoglalva, én számukra észrevétlenül eltávolítom belõled a vibrátort. Nehéz szívvel szabadulsz meg tõle, oly sok gyönyört adott neked. Ismét valamit mondok japánul, és téged hanyatt fektetlek a puha padlón. Ajkaim egészen a fülemhez érnek, ahogy a füledbe súgom: - Emlékezzen arra mit mondtam, semmiképp nem szabad nevetnie, de kérem szolgálja ki a legjobb tudása szerint a vendégeket. Tudom, hogy megbízhatok magában, mert maga a legjobb nõ akivel életemben találkoztam – Meleg leheletem felkorbácsolja éppen lohadó vágyaidat és ahogy felnézel, 8 teljesen meztelen japán pasit látsz magad körül. Az egyiknek a farka már szinte a szádban van. Még soha nem láttál ennyire apró péniszt. Csak azért nem nevetsz fel hangosan, mert eszedbe jut, amit az imént súgtam a füledbe. A kíváncsiság legyõzi ellenérzésedet és lassan a szádba veszed a miniatûr faszt. Lelkesen szopod, hiszen akármennyire is beveszed a szádba, nem ér le a torkodig. „ Lehet, hogy ez a tökéletes fasz? Nem is kell a torkomba engednem, hogy lenyeljem az egészet” villan át az agyadon, de ebben a pillanatban érzed, hogy egy hasonló méretû hímvesszõ behatol a pinádba. Körülbelül akkora, mint a vibrátor volt, semmivel sem tölti ki jobban a pinádat. Egy pillanatra eszedbe jut az a hatalmas néger fasz, amely nem is olyan régen járt benned, de ekkor a japánok szó szerint letámadják a testedet. Két mohó nyelvet érzel a melleiden, és mindkét kezedben érzed, egy-egy farok landol. Valaki elkezdi izgatni a fenekedet, mások simogatják, csókolják a testedet, ahol tudják.
A következõ óra összefolyik számodra. Számtalan farkat szopsz le, és ugyanennyi járja meg a puncidat. Egy rövid idõre a fenekedet és a pinádat is egyszerre kefélik a japánok, miközben a torkodig próbálják nyomni a faszukat (sikertelenül). Megbasznak állva, térdelve, háton, hason, oldalról, az ölükben, minden lehetséges pozícióban, állandóan azt keresve, hogyan tudnak a legtöbben hozzád férni. Egy órán keresztül mindig van benned fasz, jellemzõen egy a szádban, egy a puncidban és kettõ a kezedben. Te pedig kérésemnek megfelelõen sztoikusan tûröd az egészet, egyszer sem mutatod ki, hogy jól esik amit csinálsz és amit csinálnak Veled. Többször is eszedbe jut, hogy ennél jobb dolga nõnek nem is lehet. De mindezen kényeztetés ellenére nem tudsz elélvezni. Ezek szerint valótlanság, hogy nem a méret a lényeg. Legalábbis nem akkor, ha nyolc japánnal kefél az ember!!! Szerencse is, mert egy igazi orgazmust már nem tudnál faarccal végigcsinálni.
De hazudnál, ha azt próbálnád bemagyarázni magadnak, hogy nem élvezed a sok farkat, mert rettentõen izgat, hogy ennyi férfi imádja a testedet és a benned járó farkak is izgatnak. Nyolc férfi vesz körül, és mindig van legalább hat kemény fasz, amellyel foglalkozhatsz. Ez állandóan az elélvezés határán tart.
Ráadásul akárhányszor rám nézel, látod, rettentõen büszke vagyok rád, és nagyon élvezem, hogy ennyire kiszolgálod a kívánságaimat. Jól gondolod, a végletekig felizgat látni, ahogyan nyolcan kefélnek Téged. Legszívesebben én is levetkõznék, de nem akarom megbántani a vendégeket, akik biztosan nem örülnének egy sajátjuknál sokkal nagyobb hímvesszõnek.
Szinte vezényszóra a japánok egyenként az arcodra élveznek, de (az utolsó emberig) nem hagyják abba a kefélésedet sem. Leírhatatlan érzés, ahogy ellepi az arcodat a sok sperma, mialatt folyamatosan dugják a pinádat. Extázisban vagy, miközben egymás után élveznek rád. Megbabonázva nézem, ahogy egyre jobban beborít téged a sperma. Fantasztikusan felizgat, ahogy élvezed, hogy kihasználnak a japánok. Miután az utolsó is felöltözik, nagy hajlongások közepette köszöni meg nekem az estét és elhagyja a termet, hirtelen a karjaimban találod magad.
- Nagyon jól csinálta. Köszönöm – letörlöm a szádat és az arcodat borító spermaréteg ellenére megcsókollak. Meglepetten veszed észre, hogy ez a csók jobban felkavar, mint ez eddig leszopott és a pinádba befogadott számtalan fasz. Kielégülésre éhesen kapaszkodsz belém.
- Jól látom, hogy nem volt elég magának a sok távol-keleti miniatûr farok? Ne is mondja, tudom, hogy nem. Na akkor most kap valami igazit. – mondom, és újra csak az ismert melegséget érzed a fenekedben. Azonnal egy kemény fasz hatol beléd – most az enyém. Nyüszítesz a gyönyörtõl, ahogy végre-valahára egy méretes szerszámot érzel magadban. „Az egész eddig kefélés ma este ezért volt. Hogy végre magamban érezhessem ezt a gyönyörû hímvesszõt. Kurvának használt, nyolc farkat kellett kielégítenem, tele van fröcskölve az arcom spermával és ami hihetetlen, még élveztem is! Sõt, imádom” - tör rád a felismerés és vadul magadba húzol. Azonnal mind a ketten elélvezünk. Az elmúlt két óra minden izgalma kitör belõlünk, együtt száguldunk át egy olyan helyre ahol csak a kettõnk teste és gyönyöre létezik.
Magamhoz szorítalak, mikor kicsit magunkhoz térünk.
- Imádom magát. Mindig mellettem kell lennie!!! – hallod, miközben a sok farok fáradalmaitól az álmok birodalmába lépsz….