Vörös kaviár

A nõ, bombaként robbant a terembe!
…Szinte együtt lihegtek és mindketten azt érezték, hogy a másik is az õ tüdejével égeti a levegõt. Az orgazmus elõtti pillanatokra jellemzõen tudat a lebegõ állapotban lassan kezdte hanyagolni a feladatát. A nõ még érezte, hogy kemény és erõszakos férfitest feszítõ ütemét, a férfi még érzékelni tudta a nõ emésztõ, nedves forróságát, de már –mint Michelangeló istenének teremtõ ujja Ádámétól- csak leheletnyire volt a vég, a beteljesülés...!
Izzás, szemek, mellek, fenék, lábak, fehérség, gyönyörû száj, fogak, tompor, vagina, melegség, vágy, orgazmus....!
Állj, ebben most nyugodtnak kell lenni, és rendet kell tenni –gondolta át pragmatikusan a férfi!
A nõ ma könnyû kora nyári délutánra készült. Elmegyek –gondolta- pofavizit, itt is voltam, ne mondják, hogy még erre sem vagyok képes, hogy a meghívásnak eleget tegyek. Egyébként is kora estére már egy nõvel volt megbeszélve találkája.
A terembe lépve egyszerû délutáni mûanyag mosolyt öltött az arcára. Úgy gondolta, hogy ide ez pont elég, többet úgy sem érdemelnek. Szinte pillanatok alatt felmérte a terem gyülekezetét. Begyûjtötte a férfiak vágyakozó pillantását és örömmel nyugtázta a nõk irigy tekintetét. Az ajtótól pár lépésre egy régi, ugyan csak negyvenes ismerõs nõ mosolygott felé és egy: szia, de rég láttalak drágám… közhelyet kiáltott felé halkan, de valami egészen sipítós hangon. Pár lépéssel hozzálépett, arcukat összeérintve, mint ahogy a nõk szokták a sminket védve, egymás füle mellett kölcsönösen nagyot cuppantottak a levegõbe. Mély levegõt vett, hogy valami üres fecsegésbe kezdjen, amikor az ismerõs a sipítós hangot megismételve egy másik ismerõsét szólította meg. Ez tökéletes ürügy volt, hogy a nõ két lépéssel kiszakítsa magát a nem kívánt, és még meg sem kezdett társalkodásból.
A terembe lépõ jelenségbõl elsõként a nõ szemének barnasága hatolt a társaság tudatáig. Meleg, lágy, barna szemei voltak, de mégis izzón csillogtak. Külön izgató volt, hogy a pillantásában együtt volt a kacérság, szépség, és az intellektus ritkán együtt járó hármasa. A szája, az egyedi és különleges ívével –mely Dustin Hoffmann nõi megfelelõjére emlékeztetett- és a foga fehérségével jelenség volt a jelenségben. Barna/fekete haja, olaj fekete vízesésként omlottak alá, és a lépéseit követve ringóan hullámzott, hogy a vállán, a hajra jellemzõ ívbe megnyugodva megpihenjen. Fehér délutáni koktél ruhája a mellek felett végzõdött, és a formás teste így egy alig hámozott banán, kacérkodó képzetét keltette. Melleit, csípõjét az érett gyümölcs pompájára emlékeztetõen asszonyosra érlelte a 40 éve. Látszatra ennyi lehetett. Valamivel több, vagy valamivel kevesebb.
Betsabé szintû tömény nõség áradt belõle, amit a nõ már meg tanult jól viselni, és már ravaszul tudta is, hogy miként bánjon a nõsége gyújtó szikráival. Nem is volt rest néha a környezetében gyújtani, perzselni, és ilyenkor élvezte a – mint megannyi Dávid király- kielégülni akaró ordas férfivágyak nyálcsorgó lihegését.
A férfi mellékesen volt meghívva a késõ délutáni rendezvényre, és ezt a meghívást magában ugyan olyan mellékesen kezelte. Õszes hajával unottan nézelõdött a gyülekezõ vendégség feje felett. Ezt tehette is, mert magas volt, néha sportok még kirajzolódtak a korpuszán. A szálloda rendezvénytermének nehézkes függönyei lomhán omlottak alá, és az egészbõl érzõdött valami mesterkélt és lélektelen nyomasztó hangulat. Megpróbálta a gyülekezõ közönség soraiban történõ egy-egy intermezzóval szórakoztatni magát. Délutáni casual öltözéke illett hozzá, és kisejlett, hogy jól tudja viselni a farmernadrágot és a szmokingot is. Megnézte a nõket is, de férfiassága afféle nyugodt erõ birtokában volt, ami a csak –mint a falusi nagyharang- akkor szólal, amikor rendkívüli nagy, és fontos eset következett be. Az utóbbi idõkben erre ritkán volt példa, mert mint a vadász nem durrogtat Play boy nyuszikra, hanem csak nemes, királyi vadra hajlandó ügyet vetni, de arra aztán nagyon. Nem sokat, hanem egyet, de az olyan legyen, amirõl megérezheti: hiányzott volna az életébõl!
A nõ örömmel vette észre, hogy a takarítás alatt álló mosdó helyett a szomszéd terem nyitott ajtaján beléphet, hogy a ruhájára cseppent kaviár gömböcskéket eltávolítsa. A férfi az üres terembe hangtalanul lépett mögé, és a táskájában kotorászó nõ felé kínált egy papír zsebkendõt. Eközben sark-kutatók kíváncsi bátorságával rátette a kezét arra a csípõre, melynek a vonala felborította az eddigi nyugalmát.
A romboló erejû villám érkezhet a földre ekkora erõvel, mint amilyen a férfi kezének tapintásában volt. A nõ testét melegség futotta át, ami minden porcikájában pillanatok alatt forrósággá transzformálódott. Most jött rá, hogy a tudata alatt már a teremben történt közjáték óta, várta, óhajtotta, kívánta ezt az érintést. A férfi gyermekies örömöt érzett a tapintáson. Talán serdülõ korában ilyen lett volna, ha megérintheti a szemközt lakó fiatalasszonykát, akit –mint az elsõ igazi nõt- hónapokig a csukott szemû onanizálós álmaiba csomagolt. A tapintást lassan végighúzta a nõ derekán, azon az íven, amit már a teremben annyira megcsodált. Lassan a nõ csípõjének alsó részéhez ért, ahol az ujja begyével beérezte a nõ fehérnemûjének finoman kitüremkedõ vonalát. Érezte, hogy –mint ahogy a nõ is- finom, nemes darab.
A nõ nem ellenkezett, inkább tudat alatti kíváncsisággal követte a fejleményeket. Úgy érezte, hogy ez csak valami ártatlan eset, talán csak véletlen, talán nem is õ van itt, talán mind ez csak valami brazil szappanopera történése.
A sipítós, különleges nõi hang volt az, amire a férfi felfigyelt, unottan odafordult, és akkor a nõ láttán szinte kõvé dermedt. Ilyenkor van az, amikor el álla lélegzet, tevõ képtelenné válik az ember. Más férfiak ilyenkor azt mondanák: ez igen, de õ azt gondolta, és majdnem el is üvöltötte, hogy:
- Ez az!
A nagy vad, az erdõk büszke gímje, Picassó olajágas galambja, a gyermekkora maszturbálásainak szépasszonya, Shakespeare legszebb szonettje, Leonardó Mona Lisa-ja, Hemngway Santiágójának nagy hala, pornófilmek vágyott hõsnõje, minden, ami valaha a világban „leg” megszületett. Talán Mózes döbbenete volt hasonló a csipkebokor elõtt, amikor abban az istenének izzó lelkét megláthatta. Pillantás, test, haj, száj, fenék, lábak, mellek, vagina… próbálta a nõt darabokra elemezni, de nem tudta, mert minden a jelenségbe torkollott és a jelenség magasan uralta a részleteket. Kora lehetõvé tette, hogy a nõ jelensége –mint tökéletesre érett nyári gyümölcs- a nõi lét legszebbikébe csomagolja.
Izzás, szemek, mellek, fenék, lábak, fehérség, gyönyörû száj, fogak, tompor, vagina, melegség, vágy, orgazmus....! Állj, ebben most nyugodtnak kell lenni, és rendet kell tenni –gondolta át pragmatikusan a férfi!
Az elsõ döbbenet és csoda-látás után próbált nyugalmat erõltetni magára. Lassan még is tudni kezdett foglalkozni a részletekkel is. Talán a nõ derekának íve és csípõjének összhangja volt az, ami a szépséghalmaz közül elsõkét megszólította. Most már látni tudta a nõ bugyijának sejlõ vonalát a csípõje körül, és ahogy két oldalról a feneke ívén elindulva lefelé, a láthatatlanságba tûnik. A mellei tökéletes formasággal domborodtak. Inkább nagyok voltak, mint kicsik, és ami legfontosabb, tökéletesen látszott, hogy –a manapság „terndi” mûanyag helyett- testi természetükben voltak szépek. Próbálta a nõ szeméremdombjának formáját kikutatni, de a nõ öltözéke ebben már nem segítette.
A keze lejjebb csúszott a nõ szoknyájának aljáig. Hirtelen mozdulattal felhajtotta és csodálattal élvezte a tompor simaságát és melegét. Amikor a hátulról a nyakára lehelt csókot a nõ megérezte, lecsukta a szemét, hogy még jobban kiszakítsa magát a félhomályra világított terem valóságából, és még inkább álomszerûvé tehesse a történéseket. Már a test biológiája is reagált, mert érezte, lassan nedvképzõdés indult meg a vaginájában, amely mint a homokóra pergése, lassan, óvatos arasszal töltötte ki a teret.
A nõ szeme megakadt a férfin! Észrevette, hogy valami más, és valahogy nem szervesen a közönség része. Akkor még csupán egy pillantásra méltatta, mert már a rutinjánál fogva is jól tudta, hogy mindég és mindenhol van egy, aki más, mint a többi. A kínáló tálcáról jó ízléssel levett egy kaviáros szendvicset és egy pezsgõt. Tömeg kaviár és tömegpezsgõ volt, de a kínálatból még ez illet egymáshoz a legjobban. Így most minden belesimult a nagy átlagba, de ez nem bosszantotta, hisz igazából a mai naptól nem is volt semmi elvárása. Napközben ugyan átfutott az elméjén, hogy jó lenne egyet szeretkezni, de az csak afféle mindennapi gondolat volt. Igazán nem volt már elvárása a férfiak felé. Meg volt gyõzõdve, hogy a szexrõl már mindent tud, de amit meg nem, azt úgy vélte jobb is nem tudni. A lassan 25 évnyi házassága unalomba fordult, már szándék és vágy szintjén is csak rutinból mûködött. A fantáziáját viszont szerette. Ide egyre gyakrabban visszavonult és akkor gondolatban, vagy segédeszközökkel nagyokat kefélt, baszott, kurválkodott, kielégített és kielégült. Mind ezt természetesnek tartotta, hisz a barátnõi csevegéseken, az életkoruknak megfelelõen ez szinte természetesnek vélték. Ha ilyenre készült, megvárta, amíg a lakás magánya veszi körül. Ekkor nyugodtan levetkõzött, szertartásosan a zuhanyzóba ment és már a zuhany alatt simogatta magát. Jó volt, ahogy a tusfürdõ sikamlóssága könnyûvé, bársonyossá tették a mozdulatait. Ilyenkor behunyta a szemét, és gondolatainak filmje vetíteni kezdte a szeme elõtt a vágy képeit. Meredõ hímvesszõt, néha finoman elegáns, intelligens férfit, néha vad, borzosan mosdatlan szõrös férfitestet. A víz melegsége még szebbé tette a gyönyör elõszobáját. Megesett, hogy már a tus alatt eljutott az orgazmusig. Itt azt is megengedte magának, hogy üvöltve élvezett, és hol bukolikus énekeket, hol trágár szavakat hallatott a fülébe. Itt lehetett lady Chaterly, Emanuella, vagy akár a régi lányregények szeplõs piruló tinije. Itt jól érezte magát és ezért rendre elutasította az emberi hímek nap, mint nap megtörténõ rutin közeledését. Ebben a rutin és a fantáziátlanság volt az, amit leginkább gyûlölt. Egyszerûre lecsupaszított definiciót alkotott rá: ha valaki velem dugni akar, a farkán túl, legyen hozzá esze és fantáziája.
A testek egyre jobban összesimultak, hisz az eddigi történések már ezt legitimizálták. Sõt az egyre jobban háttérbe szoruló tudat hiányában a szituációtól testek ezt meg is követelték. A férfi a jobb kezével nagyot markolt a nõ mellébe. Jó volt neki érezni, hogy pont olyan, mint ahogy azt percekkel ezelõtt elképzelte. A nõ melle asszonyosan puhán kitöltötte a férfi tenyerét. A nõ hátraszegett fejjel, egyre jobban vonult ki a való világból és engedelmesen átadta magát a történéseknek. Tudat alatti rutinból nyomta hátra a fenekét a férfi öléhez. Érezte, hogy felfelé balra merevedik a férfi hímtagja. A ruhanemûkön át is érezte lehetett rajta, hogy a pénisz már egy felbõszített oroszlán, melynek a máskor kényelmes ketrece, most a rabsága. A férfi lefejtette a mellérõl a pánt nélküli ruhát és teljesen elfoglalta a nõ mellét. Gyönyörû érzés töltötte el, mert a szép és lehetõleg nagy mell –mint másodlagos feminin szexuális jegy-rendkívül fontos volt a számára. Hódító Vilmosnak érezte magát, ahogyan az Normandiát hátrahagyva Dover szikláira lépett. A nõ most már szorította, préselte a fenekét a férfihoz, mint ha már ezzel megtörténhetne a legvalósabb. A testnedvek mirigyei már –mint a riadóban megkésett katonák- teljes kapacitással dolgoztak. A nõ érezte, hogy már a bugyijára szivárog, és a széleken kihûlve megnyugszik. A férfi úja ügyes, lélekbõl jövõ rutin mozdulattal a nõ bugyijának korca alá siklott, és már azon a részen, ami a teremben még láthatatlan, és csak sejthetõ volt. A nõ leheletnyi, szinte csak csípõ mozdultnak tûnõ terpesszel adott helyet a kutató kéznek. A textilt a köröm felett tartva érkezett el a mutató ujj begye a nõ nedvesedõ, és a helyzettõl felforrósodott vaginájához.

A teremben egy pillanatra összeakadt a szemük. A férfi meleg barna szemeinek tekintetével próbált üvölteni, esdekelni, de csak a nõ mindenkinek kijáró szenvtelenre szintetizált mosolyát kapta válaszul. Tudta, hogy itt és most kell valaminek történni! Valami váratlannak, valami nem reméltnek, valami megoldásnak, de hogy mit is várt, azt maga sem tudta.
Serdülõkori maszturbálásai alkalmával a fantáziájában könnyedén megoldotta az ilyen helyzeteket. A szomszédos szépasszony –aki akkor 30-35 éves lehetett, és õ meg 15, gyakran megkérte, hogy ha megy a boltba, hozzon neki is ezt-azt, amit épen legutóbb elfelejtett. A kérés tárgyát mindig bevitte a lakásba és rendre leszámolta a visszajáró pénzt az elõszoba asztalra. Egy alkalommal, egy tavaszi délelõtt selymes köntösben fogadta az asszony. Kivehetõ volt, hogy alatta nem volt semmi ruhadarab. A szép nagy mellei méltóságteljesen és szabályozatlanul töltötték ki az öv feletti részt. Azt is látta, hogy bugyi sincs rajta, mert akkor már megtanulta a nõi –fõleg a nyári- ruhaviselet alatt kifigyelni a fehér nemûk széleinek jellegzetesen kidudorodó rajzolatát. Az asszony ma szokatlanul kedvesebb volt, mint máskor. Széles mosollyal köszönte meg a szívességet, és még arra is megkérte, hogy a szobában vegye le a szekrény tetejérõl a bõröndöt. A fiú örömmel tett leget az újabb kérésnek, hisz mindennapi álma volt az asszonyközelsége. Amint a szobába értek, az asszony felnyúlt a bõröndért, de csak jelezte, hogy annak levételében a magasság miatt tehetetlen. Ez arra volt jó, hogy a köntös alól kivillanjon a szép és finom bõrrel bevont asszonyi comb és a kötényen itt-ott rések nyíljanak. A résen fantasztikus látvány nyílt a vágyott mellekre, és egyben friss, fürdés utáni nõi illat töltötte be a szobát. A fiú ekkor odalépett, magához ölelte az asszonyt, kibontotta a köntösét és csókolni kezdte a testét. Mellén, vállán, nyakán, mindenütt ahol érte. Az asszony élvezettel adta át magát a fiúnak és jóságosan segítette a következõ lépésekbe. A lépésnyire lévõ kanapéhoz araszoltak. Csókolózva leültek, majd a nõ lefejtve a köntösét, hanyatt dõlt és megnyitotta magát a kamasznak. A fiú mohón hatolt bele az álmai kellõs közepébe, szerelmetes szavakat suttogott asz asszonyfülébe, aki jóságos sóhajokkal viszonyozta. A fiú, hatalmas és férfias lökésekkel hatolt még beljebb a szépasszony pinájába. Markolászta a melleit, élvezte a hasa puha melegét, a bõr illatát. A nõ csípõjének ütemes ringásával adta tudtára a fiúnak, hogy õ úgy érzi, hogy egy komoly férfit engedett az ölébe. A fiú egyre vadabb és egyre keményebb volt, egyre erõsebben markolta a péniszét, majd halk szisszenéssel és összeszorított fogakkal hatalmas mennyiségû ondót lövellt a paplan alatt a péniszét szorító, azon le-fel járó markába. A valóságtól eltérõen, a fantáziája az ilyen történeteket soha sem fejezte be. Nem volt kijózanodás, egymás szemébe nézés, nyugtázás, búcsúzás, hanem az orgazmussal az aktuális történet filmje a képzeletében rendre véget ért. Megtörölte a kezét a levetett pólójába, egy pillanatig hallgatózott, hogy valaki nem hallotta-e a csínytevését, majd amikor megnyugodott, a fal felé fordult és kielégülve elaludt. Ennél egyszerûbb már csak a katonaideje alatt volt, amikor álmában élvezett el. Ilyenkor az álma ugyan ez emlékezetébõl elszállt, de hatalmas foltok maradtak a lepedõn. Egymást közt ezt az élettani eseményt ezért úgy is nevezték: feltérképeztem a lepedõt.
A nõ kecsesen harapott a kaviáros szendvicsbe, de ennek ellenére az oldaláról egy tipikusan lazacosan vöröslõ gömböcske lebillent, és egyenesen a bal mellére esett. Ott még fénylõ nyomot hagyva maga után, görögöt egy kicsit, majd a melltartó felsõ szélénél megállt. Kellemesen és pontszerûen hûsítõ volt, de a nõ, - mint a nõk ilyenkor- azonnal összerezzent, mert megbomlott a nõiesen megszerkesztett megjelenés. Talán nyomot hagy a ruhán, talán nyomot hagy a melltartón, gondolta és vigyázó, feszes léptekkel –ne hogy a golyó nagyobb kárt tegyen- azonnal a kijárat felé indult, hogy a mosdót megkeresse.
A férfi már percek óta le sem vette a szemét a nõrõl, és az egész intermezzót látta. A távolság miatt pontosan ugyan nem látott mindent, de a nõ mozdulati, testének kommunikációja elárulta, hogy megbomlott a rend. Látta, hogy a nõ, az impalák nyugodt járásának kecsességével megy a kijárat felé, és azonnal döntött, hogy utána indul. Talán kettesben megszólíthatja, bemutatkozhat, talán egy telefonszámot is kicsikarhat, vagy valami történik.
A nõ hátranyúlt és a férfi nadrágján keresztül megpróbálta kitapintani a péniszét. A tapintásban ösztön, kíváncsiság, vágy és jelzés együttesen jelen volt. Meg is érezte, és ösztönösen erõsen megmarkolta. Jól esett neki, hogy most a percekkel ezelõtt még nem létezõt markolhat. Duzzadt és kemény volt, és inkább nagy, mint átlagos. Megpróbálta megkeresni a nadrág zip-zárjának nyelecskéjét, hogy azt lehúzva beljebb hatolhasson. Megtalálta és egy mozdulattal le is húzta. Bravúros mozdulat volt, mert mind ezt háttal, izgalomban, és csak részben a tudat birtokában kellett megtegye. Hasonló bravúrokat a koncertek gitárvirtuózai szoktak elõadni, mikor a gitárt a hátuk mögé téve szólóznak egy rövidkét. Forróságba érkezett a keze, és most már kitapinthatta a péniszen a vastagra duzzadt ereket is. A férfi segítségére sietett, mert egy gyakorlott mozdulattal megoldotta az övét és a nadrággombot. Egy pillanat alatt kitárult a férfi öle és a kezének már csak az alsónadrág és az ing alja közötti egyvelegben kellet eligazodnia. Az egyre duzzadtabb pénisz határozott irányt mutatott a kezének és kis ügyeskedéssel teljes valójában kifejtette a ruhadarabok szorításából. Forró volt vastag és erõszakos. Gondolataiban átfutott, hogy most szívesen a férfi elé térdelne, és a szájába venné. Kívánta a szája a férfi péniszét, de pozíció és az események nem engedtek semmi jelentõs változtatást, már pedig ez az lenne!
Kedvelte az orális szexet, a kielégülést és a kielégítést, de számára alkalom, hangulat kellett hozzá. Feledhetetlen emléke, az a nyári hajnal, amikor elõször, úgy igazán, csak a mag kedvére megtehette. Hajnalban indultak a horvát tengerpartra. A Balaton délnyugati csücskénél az összeépült falvak egyikében, az út melletti kávézóban ittak még egy hajnali kapucsínót, és az autóban hátradõlve indultak a nyaralás felé. Izgalommal várta a tengert, a napot, a pihenést. Az adveniat érzéstõl most olyan jó volt élni, mint még soha. A Zsiguli motorja a jellegzetes hangján duruzsolt, a rádióban halkan szólt a zene, és az ablakon túl egymás után szaladtak a fák. A gyermeke, aki akkor kb. öt éves lehetett, a hátsó ülésen békésen aludt. A férfi dudorászva vezetett. Szõrös lába néha még ütemeket is taposott. Készülve a napközbeni melegre, az abban a korban divatos kempingnadrág volt rajta. A nõ szeme mosolyogva nézte a nagy és ormótlan virágmintákat a férfi nadrágján. Egyszer csak megakadt a szeme a dudorodáson. Tetszett neki! Olyan szép, olyan izgató volt. Villámként hasította az agyába a gondolat. Azonnal cselekedett is, hisz a gyér forgalom ez megengedte, de a reggel közeledte sürgetett. Fejét a vezetéssel elfoglalt férfi vállára tette, majd jobb kezével megfogta a péniszét. A férfi meglepetten ránézett. Mosoly és döbbenet és vágy volt a tekintetében. Azonnal elindult a merevedés. A nõ könnyed mozdulattal lejjebb húzta a nadrág felsõ részét, és a férfi hímtagja, mint egy kelj fel Jancsi, pattant elõ. Elõször csak simogatta, babusgatta, majd a férfi volánt fogó jobb karja alatt átfúrta a fejét és a szájába vette. Elõször csak csókolgatta, nyaldosta, majd egyre jobban rácsókolta magát. A Férfi mozgásképtelensége miatt õ kezdett el a fejével a fel-le irányú mozdulatokat, és tetszett neki, hogy egyre mélyebbre engedhette a torkába. Rendkívül felizgatta a veszélyhelyzet, a sebesség, és ettõl egyre pajkosabb lett. A férfi gyönyörben szenvedett a szituációtól, de partner lett a játékban és a gázt tovább taposva átadta magát a játéknak. Szíve egyre hevesebben vert, és egyre keményebb és vágyakozóbb lett. A nõt örömmel töltötte el, hogy õ, mint nõ, a nõsége mire képes és nem kap visszautasítást. Ettõl még odaadóbban tette a kényeztetést. Szájának finom melegsége, teljesen elbódították a férfit. A nõ a nyelvén megérezte és örömmel nyugtázta a férfi farkának ütemes és egyre gyorsuló izgalmi állapotát, és érezte, hogy csak pillanatokra vannak hátra az orgazmusig. Hirtelen végigfutott az elméjén, hogy kézzel illene befejezni, de most úgy döntött, hogy mi van, ha nem. Próbáljuk ki. Ebben a pillanatban a férfi eltorzult arccal engedte el magát és hatalmas mennyiségû ondót lövellt ki magából. Melegen terjedt szét a nõ szájába, és keveredve a nyállal, istenek italának képzetét nyújtotta a számára. Szinte önkéntelenül nyelt egyet és most már képes volt a nyelvével tovább babusgatni a lassan lankadó és még mindig forró hímtagot. Amikor az teljesen megadta magát, még szívott rajta egyet, mint ha ez számítana, és kaphatna valamit, aztán felemelte a fejét, a hímvesszõt gyors mozdulattal visszatette a helyére és egy nagy gyõzedelmes mosollyal tekintett ki a kora reggeli Dél-zalaitájra és visszapillantó tükrön keresztül belenézett vöröslõen kelõ napba.
A mosdót épen takarították, és egy pillanatra tanácstalanul állt az ajtóban. A takarítónõ háttal tüsténkedett, és talán észre sem vette, hogy valaki igénybe venné a mosdót. Ekkor, pár méterrel arrébb észrevette nõ egy résnyire nyitott ajtót. Tudta, hogy a szállodának ezen a szintjén csak konferencia termek és egyebek vannak, és hirtelen döntéssel elindult az ajtó felé. Tulajdon képen számára egy üres terem nyugalma is pontosan elegendõ. Csak lefejti a ruhájának a mellrészét, egy papír zsebkendõvel letörli azt a haszontalan kaviárdarabkát és már kész is. Az ajtón bekukkantva, megnyugodva látta, hogy egy üres konferencia terem, amelybe résnyire szûrõdik be az utca fénye, de ez számár pont elegendõ. Az ajtón belépve szemével azonnal kiválasztotta az ablak mellett a leg intimebb sarkot, egy nehézkes elválasztó függöny mögött. Amint odaért, táskáját az ott lévõ asztalra tette, és gyakorlott mozdulttal állt neki egy papír zsebkendõ felkutatásához.
A férfi ujjai gyakorlott mozdulattal jártak keltek a nõ vaginájában és környékén. Élvezte, hogy a nõ már nedves, és forró. Húsos szeméremajkai telve vannak vérrel. Egy hirtelen mozdulattal elölrõl hajtotta fel a nõ ruháját, és elölrõl siklatta a kezét a bugyijába és az ujjainak sétáját a szeméremdomb és a csiklós simogatásával folytatta. A nõnek szép, homlokos pinája van, állapította meg magában. Se nem nagyobb, se nem kisebb külsõ megjelenése, pont olyan, amit elképzelt, amirõl álmodott. A nyelve hegye is izgalomba jött. Jó lenne ezt a dombocskát ölelni, csókolni, ízlelgetni, nyalogatni. Most lehet az igazi, amikor legalább egy órányi természetes tisztátalanság illata is vegyül a tusfürdõ és a parfüm illatával.
Szívesen nyalakodott, de ehhez a férfinak lelki kapocs kellett. Ha ez megvolt, részérõl semmi sem volt lehetetlen. Élesen él az emlékében, amikor ébrenrere csókolta a nõt. Nagyon megkésett, és a várakozó nõ az éjszakára készülve egy köntösben a kanapé fekvõ részén a hátát a támlának döntve tipikus nõies kucorgással elhelyezkedett és tévézett és olvasott. Mikor melyik volt az izgalmasabb, arra figyelt. Nem volt ideges, türelmesen várakozott. Meleg nyári este volt. Kicsit zavarta a televízió harsogó hangja és egy mozdulattal lehalkította. Egy idõ után a könyv betûi kezdtek összefolyni a szeme elõtt, mikor is egyszer csak, szinte észrevétlenül ahogy a tolvajok lopóznak, lazán átadta magát a szendergésnek. A férfi, a szobába lépve örömmel látta a nõn az arcsimító álmot. Köszönni akart, de most úgy döntött, hogy nem ad hangot. Finom csókot lehelt az alvó nõ homlokára, ami nem zavarta meg a nõ könnyen jött álmát. Letette a holmijait, majd tanácstalanul állt a szoba közepén. Ekkor megakadt a szem a nõ köntöse alól kivillanó combján. Szép volt. Arra is ad egy csókot - gondolta- ebbõl talán csak nem lesz baj. Óvatosan szétfejtette a nõ lábait, a comb belsõ részéhez akart eljutni, oda ahol legillatosabb és legfinomabb volt a nõ combjának a bõre. El is érkezett, nyelvével meg is érintette, és ekkor az orrába érkezett a frissen fürdött vagina illata. Ennek már nem bírt ellenállni. Lehasalt, a combok közé fúrta a fejét és elérkezett a céljához. Nyelvével megérintette a nõ csiklóját a szájába szívta és játékosan böködte jobbra-balra. Finom volt az illatorgia, amit a tüdeje legrejtettebb zugába is leszívott. A nõ nedvezni kezdett és ettõl még izgalmasabb volt az érzethalmaz. Nyelvével most kereste a nõ klitoriszának mélyét és körbe köre kalandozta a szeméremajkakat. Gyöngeéden beléjük harapott, melyet a nõ halk sikolyokkal reagált le. A nõ kezével a férfi hajába túrt és gyöngéd mozdulattal préselte a férfi fejét az ölébe. A férfi egyre hevesebb és indulatosabb lett. Ajka heves táncot járt a nõ ölében és hol hevesen, hol finoman csókolta, ahol érte. Meg volt gyõzõdve, hogy ez azonos a lélekbõl jövõ, spirituálisan túltelített csókolózással. A nedves pina, egyre tüzesebb, egyre befogadóbb lett. A nõ egyre hevesebben vette a levegõt és egyszer csak halk, fuldoklásra, vagy rossz levegõvételre emléketetõ sikolyt lehelt ki a nyári éjszakába. Ebben a pillanatban megszólalt a telefon! Hosszasan csengett, majd feladta és elhallgatott.
A nõ illata, lihegése-sóhajtása, ernyedt odaadása, haja, melle, vaginája, minden együtt van, ami egy férfinak csak kellhet. Már egyre jobban csak a végcélra, a behatolásra, a közösülésre, az orgazmusra gondolt. Bal kezével elengedte a nõ mellét, és hátul a bugyijának már félrehúzódott lefele szálló ívét félrehúzta, szabaddá téve ezzel az utat a behatoláshoz. A nõt a vágya, most már egész nagy terpesz felvételére ösztökélte. A férfi, meredõ péniszének a nõ fenekének jellegzetességei mutattak utat a klitorisz irányába. Péniszének vörösen izzó vége még csak a forróság közelében járt, de a férfi már is ösztönösen enyhe párzó mozdulatokat tett. Az anális résnél járva újabb információt kapott a célról, amikor is egy éles autókürt sivított fel az utcáról.
A férfi óvatosan követte a nõt a terem kijárata felé. Egy-egy illedelmes köszöntést ejtett el jobbra-ballra, nehogy a terem közönsége észrevegye a szándékát. Az ajtóban megállt és szemlélte a mosdó elõtt álló nõ tétovaságát. Azt gondolta, hogy vár, és a mosdóból jövet megszólítja a nõt. Tudta, hogy a mosdóból jövet a nõk rendezettnek érzik magukat, nem látja senki, és készek egy új ismeret, ismeretség befogadására. Meglepve vette észre, hogy a nõ tovább lép a mosdótól és egy ajtón bemegy. Azonnal átfutott az agyán a felismerés, hogy itt a soha vissza nem térõ pillanat. A nõ talán csak valami egyszerû dologra készül, hogy még a mosdó intimitását sem vette igénybe. Most kell a bátorság, és most kell megtenni azt, amit kamasz korában a szomszéd szépasszonynál nem volt mersze megtenni. Habozás nélkül elindult a nõ után. Hangtalanul lépett be az ajtón és örömmel konstatálta, hogy ugyan olyan hangtalanul az ajtót is be tudta csukni. Ekkor már a nõ a terem sarkához ért és a táskájával bíbelõdött. A közelébe érve megérintette a nõ parfümjének illata, amely izgatóan keveredett a bõre és dús haja illatával. Az ablakon beszûrõdõ fény szinte sugárkoszorút font a hajába. Már csak egy lépésre volt a nõtõl, amikor benne már minden eldõlt, és talán már csak az intellektusa által kordába tartott ösztönei cselekedtek.
A Fenekénél járó duzzadt péniszt érezvén a nõ egy pillanatra megdöbbent. Az anális szexhez aztán tényleg alkalom és hangulat kell. …és ez most ez nem az, vagy lehet, hogy mégis.
Mindig örömmel gondol vissza az elsõ ilyenre. Egy vidéki szállodában loptak egy szabad hétvégét a férfival. Vacsora és átszeretkezett éjszaka után arra ébred, hogy „kis-kifkibe” fekszik a férfi ölébe. A reggeli nap már táncot járt az ablaküvegen és a fény bántotta is az ébredezõ szemét. Fenekével jó volt érezni a férfi ölét. Egy fészkelõdõ mozdulattal még jobban odapréselte, és próbált még egy kicsit visszaszenderedni. A férfi már ébredezett, és a nõ mozdulatai teljesen életre keltették az éjszaka halott csendjébõl. Beindult a merevedés, és apró mozdulatokkal megpróbálta péniszét a meleg és forró kelyhecskébe juttatni. A kezdõdõ izgalomtól a férfi péniszének csatornáján megjelentek a behatolást segítõ olajos állagú nedvek. A fekvõ pár jellegzetes pozíciójánál fogva a nõ fenekének anális mélyedése közelebb esett a férfihoz. Pénisze betalált a mélyedésbe. Minden mozdulata nyugodt, afféle reggeli álmos mozdulat volt. Talán a merevedés is csak afféle alkalmi merevedés volt. Meg különben is abban a korban volt már, amikor tudta szabályozni, mind az erekcióját, mind a merevedés mértékét. Mind ezt érezve a nõt eltöltötte az izgalom és a kíváncsiság, hisz oly sokat hallott már az anális szexrõl, de még nem volt bátorsága kipróbálni. Talán itt, talán most? A férfi elméjét is csiklandozta egy anális szeretkezés gondolata. Ha már nõ fenekének ezen részénél járok, legalább huncutkodok egy kicsit - gondolta- és figyelte a nõ reakcióit. A nõ érezte a férfi nedveit és megpróbálta magát, a záró gyûrûsizmait ellazítani. A férfi észrevette, hogy a nõ is izgalmi állapotba került és egyre sûrûbben vesz a levegõt, és úgy döntött, megpróbál tovább lépni. Lassú finom mozdulattal egyszer csak a péniszének makkja leküzdöttet a nõ által figyelmesen ellazított akadályt. Gyöngéd és lassú mozdulattal türemkedett még beljebb. Olykor meg-megállva, hogy idõt hagyjon a nõnek és mind magának a szituáció értékelésére, meg különben is gyönyört szeretett volna adni a nõnek, nem fájdalmat. Péniszén élvezte az anális rés gyöngéd szorítását. Gyöngéd párzó mozdulatokkal fokozta az izgalmakat, és hatolt beljebb. A nõ a fájdalom és a gyönyör határán lévõ feszítést érzett, de gyermeki kíváncsisággal várta a fejleményeket. A férfi hatalmába kerítette a nõ vállát, karját, melleit. Most is ugyan úgy megkövetelte az teljes nõséget, mint ha ez alkalommal is a megszokott szeretkezés részese lenne. Érezte, hogy a szituáció izgalmától most nem tud uralkodni magán. A nõ vállat csókolva, harapdálva egy utolsó mozdulatot tett és idegszaggató élvezettel kiengedte magából az éjszaka felgyülemlett terhét. Ebben a pillanatban a nyitott ablakon beszökött egy pajkos tavasz szellõ és egy nagyot lebbentett a függönyön.
Apró mozdulattal a gáton túljutva férfi pénisze megtalálta a nõ tüzes és nedves vaginájának küszöbét. A nõ már a fogolytáborok rabjainak éhségével vágyta a férfi farkát. Magába már egyszerûen csak így nevezte, sõt néha-néha még vulgárisabb jelzõket is megengedett. Kívánta, hogy beléhatoljon, döfjön, szúrjon, türemkedjen. Az asztalra kissé elõre dõlt és csípõmozdulataival csalogatta, hívogatta egyre beljebb. Tetszett neki ez a hátsó, némileg állatiasra emlékeztetõ póz. Kicsit kiszolgáltatottnak érezte magát, de most örömmel töltötte el, hogy csak a nõségét, a szukát, a bujaságát kéri belõle valaki. A férfi most már játszott a helyzetével. Nem siette el a dolgot. Ennek a ritka szituációnak minden pillanatát rendre ki akarta élvezni. Kicsit beljebb tolta, kicsit kijjebb húzta a farkát, miközben a nõ már fajdalomra emlékeztetõ türelmetlenséggel küszködött. A férfi egy kicsit beljebb hatolt, és örömmel érzett egy gyûrûs redõt a nõ pinájában, ami egy leheletnyit szûkebbre zárta. Kijjebb húzta, újra visszatolta, hogy újra érezhesse az érzést. Majd beljebb tolta és ismét egy újabbat talált. Ilyen is létezik. Ez maga volt mazsola a karácsnyi kalácsban, ami kettesével, hármasával kerül egy falatba. Egyszer csak egy határozott mozdulattal teljesen a nõbe döfött. Az egy sikolyt engedett el, amit a szituációra tekintettel azonnal el is harapott. Az enyhe fájdalom lassan teret engedett a gyönyörnek és élvezte, hogy teljesen, szinte feszítésig kitöltõdött. A pozíciónál és a méreténél fogva a férfi örömmel konstatálta, hogy egészen a méhszájig tudott hatolni. Olyan érzés volt, mint ha a méhszáj minden döfésnél egy csókot adna a makkjára. Még álmodni sem merte azt a forróan bársonyos gyönyört, ami farkát körbefonta, behálózta, szívta, magába csókolta. Ekkor végkép elkezdõdött a féktelen tánc a megsemmisülés felé. Lelkük elszabadult, és vágtatott a létezésben, mint a puszták fákat tépõ szilaj szele. Hol lágy ringásra emlékeztette a létük, hol a héják vértépõ nászára, amit a tél által itt hagyott kerti avaron lejtenek. …Szinte együtt lihegtek és mindketten azt érezték, hogy a másik is az õ tüdejével égeti a levegõt. Az orgazmus elõtti pillanatokra jellemzõen tudat a lebegõ állapotban lassan kezdte hanyagolni a feladatát. A nõ még érezte, hogy kemény és erõszakos férfitest feszítõ ütemét, a férfi még érzékelni tudta a nõ emésztõ, nedves forróságát, de már –mint Michelangeló istenének teremtõ ujja Ádámétól- csak leheletnyire volt a vég, a beteljesülés...! Ez már lebegõ állapot volt. Talán narkotikum kémiája tehet ilyet az ember elméjével. Mind ketten az orgazmus küszöbén libegtek, táncoltak, ténferegtek, amikor a férfi belemart a nõ hajába. Nem fájdalmasan, csak határozottan és érezhetõen. Ebben a pillanatban a nõ lelke kiemelkedett a valóságból és elindult szárnyalni a hetedik mennyország felé. A férfi ezt várta és most õ is egy utolsó döféssel megadta magát. Kemény rándulásokkal csak lövellt, lövellt a farka, és forró nedv terjenged a szûk térben. Úgy érezte, hogy még a lábujjából és a halántékából is elvonta a természet az anyagot. A nõ remegõ lábakkal próbált a való világban maradni. Vaginája még egy-egy markoló rándulással próbálta kipréselni a maga jussát. Lihegtek, ziháltak és aztán osonó léptekkel elcsendesült a világ.
A férfi a nõ hajt simogató elengedõ mozdulattal egyet hátralépett. A nadrágja a bokájánál volt, és így úgy érezte magát mint a ovis kisfiú, akit az óvó néni pisilés közben magára hagyott. Az ingje lógott és lassan, szemérmesen és jóságosan kezdte eltakarni a lankadó péniszét. Nagy volt a terem, de ettõl függetlenül úgy érezte, hogy ellopták belõle a levegõt.

A nõ még zihálva felegyenesedett. Lassú, de határozott mozdulattal megigazította a félrepréselt bugyiját, helyre tette a melleit, tipikus nõies mozdulatokkal rendezgette a ruházatát, a haját és még a klipszén is igazított egyet. Mikor rendben érezte magát a férfi felé fordult, aki még mindig a dermedt tehetetlenségével küszködött és szinte nevetségesen rendezetlenül állt mozdulatlanul. A szemébe nézett, de oly módon, ahogy még talán soha sem nézett férfi szemébe. Örömmel, zavartan, hálásan, kielégülten, vidáman, pajkosan nõiesen és szeretet teljesen. Egy igazi és egyedül csak ennek a férfinak járó mosolyt öltött az ajkára, és elindult az ajtó felé.
Az ajtó csapódásra a férfi is elmosolyogta magát és lenyalt a nem rég még a mellekkel foglalatoskodó bal keze mutatóujjáról egy vörös kaviárgolyócskát.
…én)))
2010.05.15.