Várlak.... Írj!

Még másfél órám volt a vonat indulásáig, így bementem a volt Skála helyén levő könyváruházba bambulni egy kicsit. Szeretek könyvesboltokban nézelődni, bele-bele olvasni a könyvekbe. Most is ezt tettem. Egy kupac könyv mellett álldogáltam, amikor velem szemben a könyvhegy másik oldalán megjelent egy hölgy. Először csak a miniszoknyája tűnt fel, ahogy hosszú, kigombolt kabátja alól előbukkantak combjai. Szememmel végigkísértem alakját, és amikor felnéztem, egy ezred másodpercre találkozott a pillantásom az övével. Ez a pillantás maga volt a gyönyör. Elmerültem benne. Megsemmisültem. Õ továbblépett, én pedig meg sem tudtam mozdulni, földbe gyökerezett a lában. Nem éltem még át ilyet soha, ez egyfajta spirituális orgazmus volt. Utánanéztem, de eltűnt valamelyik oszlop mögött. Lemondóan, egykedvűen bolyongtam tovább, levettem a polcról egy könyvet, beleolvastam. Éppen vissza akartam tenni a könyvet, amikor megjelent mellettem az előbbi nő. Meghökkentem. Elvörösödtem, zavarba jöttem. Mit is tegyek? Így utólag magam sem tudom megmagyarázni hogyan történt a dolog, de megszólítottam:
-Elnézést kérek, de ebben a könyvben azt olvastam, hogy ha valakit szépnek tartok, akkor azt mondjam is el neki, mert jó esik mindenkinek egy kis dicséret- és a kezemben levő könyvre mutattam. (Popper Péter)- És ha nem veszi tolakodásnak szeretném meghívni egy kávéra.
Meglepetten nézett rám, nem számított rá, hogy bárki megszólítja:
-És mit szólna hozzá a férjem?-kérdezte
Na, ebbe jól beleválasztottam -gondoltam magamban- itt van a férje valahol, aztán jól elkalapál, hogy molesztálom a feleségét....
-Természetesen ő is jöhet- vágtam ki magam gyorsan, közben félőn körbenéztem menekülési útvonalat keresve.
Elmosolyodott a nő és felmutatta a kezében levő könyvet:
"Mondj igen-t" volt a címe. Értetlen arckifejezésemet látva hozzátette:
-Nincs itt a férjem, de biztosan jó lenne hármasban- kacéran ajkaihoz emelte mutatóujját, mint aki valami titkot árult el és nem szeretné, ha kiderülne. Dermedtségemből ő mozdított ki:
-Akkor nem megyünk kávézni?
-De, de, persze.- udvariasan előreengedtem, mutatva az irányt. Hosszú kabátja sajnos nem engedte láttatni az alakját, de a járása is maga volt a megtestesült erotika.
Határozott léptekkel ment előttem, a kávézó részhez érve pedig -meglepetésemre- beült a leghátsó, sötét sarokba.
Ilyenkor, délelőtt teljesen üres volt a kávézó, a villanyok sem égtek, a pincérnő ránk sem hederített, unottan olvasott valamit.
-Akkor hozhatom a kávét?- Kérdeztem mosolyogva a kényelmes fotel előtt állva.
-Nem kérek kávét, köszönöm - válaszolta - csak beszélgetni szeretnék egy kicsit.
-Rendben.- válaszoltam és odaugrottam hozzá lesegíteni a kabátját.
-Nem kell segíteni, köszönöm. -mosolyodott el- ülj le inkább oda. -mutatott a vele szemben levő kanapéra.
Levettem a kabátomat és leültem. Meglepetésemre a nő még mindig állt, mint aki gondolkodik valamin. Csak akkor kezdte el levenni a kabátját, amikor kérdően néztem rá. Lassan megfordult, nekem háttal lecsúsztatta a kabátját a vállain, a derekán. Olyan érzésem volt, mintha nekem vetkőzne. Végre megláttam ami a kabát alatt rejtőzött. Maga volt a csoda. Gyönyörű alakja volt. Nem volt vékony, de formás, kerek, nőies csípője vonalát kirajzolta a feszes miniszoknya. Bevallom nagyon erotikus volt. Odalépett a fogashoz és felakasztotta a kabátját. Közben egy kacér pillantással hátranézett rám, mint aki tudja milyen hatás keltett bennem. Aztán megfordult. Fehér blúz volt rajta, alatta látszott a melltartó vonala. Szinte ittam magamba a látványt. Ő lassan megfordult mégegyszer, közben a blúza legfelső gombját kigombolta. Láttam keblei ívét, ami szabályosan lázba hozott.
-Gyönyörű vagy- csak ennyit tudtam kinyögni
-Köszönöm- mondta és szabályosan vigyorogva leült velem szemben -Tetszem Neked?-
-Nagyon- nyögtem ki
-Mit csinálnál most velem?-
-Háát... Először adnék egy puszit a.. hasadra.-
-Jól kezdődik. Aztán?-
-Aztááán... Egyre lejjebb mennék.-
-Ez jól hangzik. Folytasd.- hajolt előre úgy, hogy teljesen beláttam a blúza alá. Értettem a mozdulatot.
-Aztán belefúrnám a fejemet az öledbe-
-Ahhhh...-
-Csókolgatnám a combjaidat.
-Beszélj!- mondta parancsolón
-Aztán megint elindulnék felfelé... A melleidhez. Csókolnám, harapdálnám a melleidet. Ajkaim közé venném a mellbimbódat és gyengéden szívnám, puszilgatnám.
-Azt szeretem.. Folytasd.. - mondta kipirultan.
-Közben simogatnám a combjaidat, a csípődet.
-Igeeen...- dőlt hátra a fotelben, kicsit széttárta combjait, mint aki azt szeretné, hogy ott folytassam a nyelvemmel.
-Aztán nyelvemmel lassan belédhatolnék. Ujjaimmal gyengéden széthúznám a szeméremajkaidat és nyelvemmel izgatnám a csiklódat, a puncidat. Nyalnálak, harapdálnálak.
A Nő ekkor felpattant a székről, odarohant a fogashoz a kabátjáért és leült mellém. Ölébe terítette a kabátot, lehúzta a szoknya zippzárját, megfogta a kezem és a kabát alá, a hasához tette.
-Érints meg! Érints meg!- ismételte
Lassan lefelé csúszott a kezem, be a bugyija alá. Nedves volt. Ujjammal lassan simogatni kezdtem a csiklóját.
-Úúúúhh.- nyögött fel, miközben csípőjét mozgatta.
-Hatolj belém!- kérte.
Lassan belecsúsztattam ujjamat a puncijába.
-Beszélj közben-
-Ajkaim közé veszem a csiklódat és morzsolgatom, szívom, miközben ujjammal belédhatolok.
-Ahh. Gyorsíts.
Egyre gyorsabban hatoltam a puncijába, közben a csiklóját is érintve.
-Aztán négykézlábra állítalak és lassan -végtelenül lassan- hátulról belédhatolok.
-ÚÚúúúúúúúúaaaahh.
Ez volt az a pillanat, amikor egész egyszerűen-orgazmusa volt. Remegett teste a gyönyörtől, mellei ringása követte a teste rángatódzását. Ujjamat a csiklóján tartottam, de nem mozdítottam meg amíg el múltak a gyönyör hullámai.
Lihegve nézett rám:
-Édes vagy.-mondta.
Magam sem tudtam mit kellene mondanom, vagy kell-e egyáltalán mondani ezek után bármit is..
-Te pedig gyönyörű.-
-Most menj el- mondta.
Nem értettem a kérését... azaz félreértettem. Másképp akartam elmenni, az övemet kezdtem bontogatni.
Nevetve megfogta a kezemet:
-Nem így, Te kis bohó! Nemsokára valóban itt a férjem. Menj!- intett a kezével.
Kelletlenül és boldog-csalódottan álltam fel. Szememen láthatta a fel nem tett kérdéseimet, mert válaszolt is rá:
-Nincs válasz. Menj már!-
....
Pár hónap múlva TV-ben láttam a nőt egy politikus oldalán.
Azóta is keresem.. Kereslek.. Várok.. Várlak.. Írj!