Stoppos kaland
Még egyetemista koromban történt, nem is annyira nagyon sok esztendővel ezelőtt. Akkoriban sokat stoppoltam, főleg haza és vissza az egyetemre - de már csak ha hecc kedvéért is, szinte mindenhova. Először csak azért mert vagy nem volt mi mással közlekedjek, vagy nem volt pénzem - vagy egyik sem -, később pedig azért, mert izgalmas volt, kockázatos és rengeteg emberrel lehetett megismerkedni. Döcögtem kamionban harminccal, ültem ortodox pópa és strici mellett, no és persze sok jó nő mellett is. Az út eltartott akár nyolc órát is, sokmindenre volt ezelatt idő. Ismerkedni és többre is.
Egyik meleg nyári napon is kint álltam a táblámmal a határ innenső oldalán és reménykedtem, hogy még aznap hazaérek a melegben egyre nehezebb hátizsákommal együtt. Szerencsére nem így lett. Előbb felvette egy pali, de ő alig vitt egy pár kilométert. Ezt nem szerettem, mert a semmi közepén még kevésbé veszik fel az embert, mint egy település szélén. De végül ott álltam a semmi közepén, és nyújtogattam a táblámat. Végül megállt egy drága sportautó. Hátradobtam a zsákom és behuppantam az anyósülésre. Anyám!
Első látásra is gyönyörű 23-25 év körüli lány ült a volánnál, kötött kék rövid ruhácskában, napszemüvegben. Eszméletlen formás volt úgy ülve is: hosszú, de izmos comb, erős kar, szép váll és elképesztően formás cicik feszültek a ruha alatt.
Nem akartam egyből megbámulni és nyálat csorgatni, inkább megköszöntem gyorsan, hogy megállt. Azért elakadhatott a lélegzetem egy pár pillanatra, mert elmosolyodott. Az a mosoly... kacér volt, vagány és bájos egyszerre. Dél volt.
Az út jó része beszélgetéssel telt. Egy s mást megtudtunk egymásról, de világ nagy dolgai is elő-elő kerültek. Értelme még szexibbé tette. Egyre nehezebb volt nem túl feltűnően őt nézni. Pontosabban a sima combjait, amin meg-meg feszült egy-egy izom, amikor gázt adott vagy megnyomta a kuplungot. Néha ilyenkor fentebb csúszott a ruha alja. Egész fel, s bár megölt a kíváncsiság, nem tudtam megállapítani, hogy van-e rajta bugyi, s ha igen, miféle. Végül aztán kiderült, de akkor ezt a gondolatot nem bírtam kiverni a fejemből.
Egyszer megálltunk egy pihenőben és ők kiszállt kinyújtózni egy kicsit. Nem tudtam eldönteni, hogy szándékosan húzni akar, vagy tényleg csak nyújtózkodott. Mert a látvány lenyűgöző volt: a lemenő nap átsütött a ruhácskán, és az aranyfényben mintha meztelen lett volna. Ahogy megfordult, azt is megláttam, hogy nincs rajta melltartó. Teljesen begerjedtem. Kész voltam, és elhatároztam, hogy szerencsét próbálok, lesz, ami lesz. Amikor visszaült, a legnagyobb őszinteséggel elismerően szóltam az alakjáról, amit kellemes hangján megköszönt. "Csak így tovább" - gondoltam. Így amikor tovább indultunk, igyekeztem sikamlósabb területekre is terelni a beszélgetést. Állta a sarat. A hangjából éreztem, hogy nincs ellenére. Végül azt is megkérdeztem, hogy mindig melltartó nélkül vezet-e?
Elkacagta magát és el is pirult kicsit. Aztán bevallotta, hogy azzal a reménnyel szállt kocsiba reggel, hogy "kalandos útja lesz". Váó - sínen vagyunk. Mondjam, hogy én is? Aztán csak annyit mondtam, hogy remélem az lesz, és megcirógattam a combját. Nem ellenkezett. Tovább simogattam, és külön élvezettel kerestem ki a gáztaposó izmokat. Aztán egy sebességváltásnál megfogta a kezem és behúzta a combjai közé. A férfiasságom majd szétpattant.
De annyi még átfutott az agyamon, hogy nem lesz ez így jó a kanyargós úton. Szerintem ő is rájött, mert lehúzódott. Elkezdtünk csókolózni és egymást simogatni, már amennyire bekötve lehetett. De ez nem tartott sokáig, mert amikor benyúlt a nadrágomba, és megragadott, akkor remegő kezekkel kikötöttem magam és rávetettem magam a nyakára és a melleire a ruhácskán keresztül. És azzal a mozdulattal őt is kikötöttem. Mondjuk így sem lett túl sok helyünk, mert a sportautók nem a nagy belső térről híresek. Viszont az alacsony motorháztetőről igen. Javasoltam, hogy keressen gyorsan egy bekötőutat. Nem kellett kétszer mondanom. A ruhácska alja a derekán volt már és immár láttam fehér tangáját. És nem csak láttam, mert ölébe hajtottam a fejem, hogy megcsókoljam az ágyékát. Éreztem puncijának édes illatát, és kirázott a hideg a vágytól. De várni kellett még. Szerencsére egy perc sem kellett és bent voltunk egy erdei bekötőúton. A fák és bokrok jótékony árnyéka vetült ránk.
Állva csókolóztunk és markolásztuk egymást ahol értük. A kocsi elejéhez támolyogtunk és mohón vetkőztettük egymást. Mondjuk nem sok levetni való volt. A lélegzetem is elállt, olyan lélegzetelállítóan vadító látvány volt. Mint egy playboy magazin címlapja, mint ahogy álmában az ember fia megéli a legszexibb vágyait.
Előre döntöttem a motorháztetőre és a háta közepétől kezdtem csókolni és nyalogatni, haladva lefelé, a ropogós és formás feneke felé. Az izzadságának és a vágyának illata bódító volt. Picit beleharaptam a popsijába, majd elkezdtem zamatos punciját nyalni. Pillanatok alatt kibontotta a lepkeszárnyait és éreztem lüktetését ajkaimmal. Nyelvem feltérképezte kinyíló kéjbarlangjának bejáratát. Hosszú combjait néha megfeszítette, néha kéjesen felnyögött és úgy mozdul, hogy nyelvemet még mélyebben érezze magában. Egyszer csak hátralökött. El is borultam, amin meglepődtem. Ott feküdtem hanyatt a földön meredező farokkal és igen bután nézhettem. Egy félmosoly csillant az ajkán... azok az ajkak!... és akkor már kicsit sem néztem bután, mert tudtam mi következik. Előbb letérdelt és tövig bekapta, de csak párat húzott rajta, aztán megfordult és a számra ült, közben kézzel és az ajkaival és még ki tudja mivel engem is húzott és égbe meredezően tartott. No ezt igazán szeretem. Kitettem magamért, de ő is. Többször megremegett, fel-fel nyögött. Aztán megint fordult és hátradőlve meglovagolt. Irányított, de én élveztem. De ha ő vad, lehetek én is. H ő húz, tudom én is húzni. Láttam, hogy nagyon élvezi és az is lehet, hogy volt már orgazmusa, de folytatta. Egyszer csak én fordultam ki alóla. Felálltam, és úgy, hogy a meredező férfiasságom keze ügyében legyen, hátratoltam a kocsihoz. Akkorra már hűvös volt a motorháztető. Felültettem rá és egy pár nyalintás és ujj-játék után a vállaimra tettem a lábait és belé hatoltam. Ez mindkettőnknek nagyon tetszett. Egyszer csak a nyakamba akasztotta a lábait és magára húzott. Csókolóztunk közben, és úgy folytattuk. Éreztem, hogy elmegy, majd egy fél perc múlva még egyszer. Akkor teljesen hátradobta magát és kezeivel szinte spárgába feszítette a lábait. Úgy dugtam, hogy közben a csiklóját masszíroztam. Az én lábam is remegett már és éreztem, hogy ebből izomláz lesz másnapra. De semmi sem érdekelt. Úgy éreztem, mintha minden idegszálam arra a pár négyzetcentimétere tömörült volna össze ami benne van belőlem. Utolsó pillanatban húztam ki, és ellőttem valahova a szélvédőre. Lihegve kért, hogy ne hagyjam abba. Hát jó, ezt nem beszéltük meg, de ha gondolja... Még merev volt, s bár remegett a lábam, visszadugtam és folytattuk, ahol abbahagytuk. Meglepődtem, mert nem lankadtam le, csak a lábremegés zavart már nagyon. Így aztán letérdeltem és nyalni meg finoman ujjazni kezdtem, amitől majdnem visongani kezdett. Megtaláltam azt a kis szivacsos tapintású részt, amivel már voltak jó tapasztalataim. Egyszer csak éreztem, hogy a puncija kilöki az ujjaimat, homorít és egy kisebb hörgés kíséretében teletölti a száma kissé sós és egyben édes nedűvel. Mintha elszégyellte volna magát, de ezt nem hagyhattam. Imádom a spriccet, ezért lenyeltem ami a számban maradt, és óvatosan szopogatni kezdtem a lüktető kisajkait. Kicsit remegve lazult el az ajkaim között.
Aztán még meztelenül megettünk egy-egy almát és megittunk jó sok vizet. De nem maradtunk sokat, mert szürkült és a szúnyogok is megtaláltak, ami visszarántott abba a hétköznapi valóságba, hogy még út áll előttünk, és két úton lévő idegen vagyunk, akik egymásra találtak egy fülledt délutánra...
