Cseregyerek

Ez a történet zsenge ifjúkoromba vezet vissza, így kedves nekem - ezért megosztom Veletek is.
Mindig is szerettem utazni, más kultúrákat megismerni, más ételeket kóstolni és élvezni azt a fajta szabadságot, amit a megszokott otthoni környezet elhagyása jelent - így kerültem 16 évesen Prágába, egy cseh családhoz, ahol eltölthettem két kellemes hetet. Az utat szüleim boltolták le, azzal, hogy a család velem egyidõs lányát mi látjuk majd vendégül cserébe.
Mónikával, Aki kitûnõen beszélt magyarul, hamar megtaláltuk a közös hangot. Rengeteget lógtunk a városban, mindent megmutatott, amit érdemes látni, végigjártuk az összes jó sörözõt, vizisíeltünk a Vltaván, egyszóval jól összemelegedtünk. Én ekkor még szûz voltam, csak a haveroknak tudtam eladni a fergeteges szeretkezéseimrõl szóló beszámolóimat, gyanítom nekik is csak azért, mert még Õk sem voltak nõvel.
Nem tudtam, hogyan kezdeményezhetném a kapcsolatunk \"elmélyítését\". Ha közelebb kerültünk egymáshoz, elbizonytalanodtam és még a maradék bátorságom is elszállt. A jóelõre kigondolt és magamban ezerszer elismételt mondatok belémszorultak és remegõ lábakkal, égõ fülekkel bámultam Õt.
Szerencsémre Õ már nem volt ilyen gátlásos, így - felismerve, hogy rám hiába vár - egyik reggel arra ébredtem, hogy bebújt mellém.
Gyengéden símogatott, csókolt, közben kibújt a hálóingébõl, szabaddá téve gyönyörû, telt melleit és (az akkori divat szerint, borotvát és egyéb szõrtelenítõ eszközt még sosem látott), selymes ölét. Annyi kedvesség, gyengédség volt a mozdulataiban, az érintésében, hogy kezdeti bénultságom lassan oldódni kezdett és elindúltam felfedezni egy csodálatos világot, melyre már nagyon vágytam és amelyrõl rengeteget fantáziáltam addig is.
Hát a valóság ebben az esetben sokszorosan felülmúlta a képzeletet!
Mikor sikerült elszakadnom az ajkaitól, finom pihés nyakát csókoltam, a füleit, nyakszírtjét harapdáltam - gyenge, alig hallható sikoly és egyre szaporább légzés jelezte - jó úton járok. Kerek, súlyos mellei következtek az ismerkedésben, már megérintésük elõtt, az elõzmények következtében kõkemény bimbókkal vártak. A nyelvem hegyével, finoman körözni kezdtem körülöttük, majd felváltva az egyiket a kezemmel masszíroztam, a másikat a számmal, egyre erõsebben nyalogattam, szívogattam.
Mónika teste megfeszült, fejemet az ölébe húzva egyértelmûen jelezte, hogy a felfedezõ út folytatására vágyik.
Addig soha sem érzett izgalom uralkodott el rajtam, mikor végre szemtõl szembe kerültem vágyaim királynõjével, egy csodálatos, nedves puncival. Nagyajkai kissé szétnyíltak és látni engedték a kisajkak által még szemérmesen takart, áhított hely bejáratát, melyet a határozottan elõremeredõ csikló koronázott és a reggeli nap fényében csillogó, selymes szõrzet keretezett. Alig tudtam betelni a látvánnyal - a mai napig sem igazán tudok ennél szebbet elképzelni, pedig azóta már jónéhány év eltelt és jónéhány ilyen alkalmat éltem át. Elõször finoman nyalogattam, ízlelgettem, majd egyre jobban felbátorodva fúrtam bele az arcomat ebbe a jó ízû, bársonypuha, sikamlós csodába. A bekövetkezõ reakciók hamarosan rávezettek arra is, hogy hogyan kell bánni ezzel a gyönyörûséggel és így Mónika hamarosan orbitális orgazmust élhetett át. Miután szorgalmasan kiszürcsöltem a gyönyör összes édes nedvét, az én kedvesem szájába vette az átéltek hatására pattanásig feszült, kõkemény farkamat és nyelvével körözve a makkomon szopogatni kezdte. Na ekkor felrobbant a világ! Az eszméletvesztés határán, mindent elsöprõ orgazmust éltem át - oda a szüzességem....Hál\' Istennek és Mónikának!
Nem sok idõm maradt az ünneplésre, mert \"kicsi én\" hamarosan ismét életre kelt és óriásit szeretkeztünk, kis szünetekkel folyamatosan, késõ délutánig.
A hátralévõ napok és az a két hét, amit Mónika nálunk töltött, életem legszebb idõszakainak egyike volt. Férfi lettem.