Nyár II/III

A nõ szíve egyre hevesebben vert.
-Oké, lebuktam, most mi lesz? -mondta, még mindig csak fejben. Odanézett most már nyíltan a fiúra, aki széles mosollyal közeledett.
-Háj! -köszönt a fiú.
-Öö... háj! -nyögte ki zavartan a nõ, közben helyreigazítva egy alattomos hajtincset, ami épp abban a pillanatban volt rossz helyen.
-Ken jú öö... -mondta a fiú, rámutatott a flakonra, majd a hátára.
-Ja, persze -vágta rá Szandra, és már nyúlt is a napolajért.
A fiú odaült a törölközõ mellé a homokba, háttal neki. Tényleg fehér bõre volt, olyan ami gyorsan leég ha nincs bekenve alaposan. A fiúnak pont olyan sötétbarna haja volt, mint Szandrának. Rövid, alig egy-két centi, mégis látszott hogy picit göndör lenne, ha nõni hagyná. A lány engedett a kezére a napolajból, és finom mozdulatokkal szétoszlatta vendége hátán. Érezte, hogy forró a fiú teste, és hogy milyen feszes, kemény a háta. Valódi férfié, széles vállak, vékony derék, tökéletes V-alakú felsõtest. Akarva-akaratlanul is jóval lassabban kenegette a szükségesnél...
-Szóval te is magyar vagy? -zendült a srác mellkasa. Szandra keze rögtön megállt a meglepetéstõl.
-Hoppá, te magyar vagy? Elszóltam magam? -mondta vidáman.
-A magyar lányok a legszebbek a világon. -jött a válasz. Erre már elnevette magát, és a keze feljebb csúszott, a fiú vállára. Elkezdte masszírozni.
-Aranyos vagy. Láttam, hogy kukkoltál a napszemüveged mögül. -folytatta a fiú. Erre nem tudott mit mondani Szandra. Szótlanul, némi bûntudattal folytatta a masszázst.
-A te hátad nem kell bekenni?
Persze hogy nem, hiszen alig negyed órája kente be magát, meg amúgy sem ég le könnyen...
-De, jó lenne, nem akarok leégni -mondta ki szinte azonnal, majd megköszörülte torkát. El se hitte, hogy ezt kimondta...

A fiú megfordult, és végignézte ahogy a lány hasra fekszik, és kényelmesen elhelyezkedik. Mellé térdelt, és pár pillanatig csak nézte a lány testét. Végigfuttatta tekintetét a nõ lábujjától a combján át a fenekéig - amit szorosan átölelt a színes buborékmintás bikinialsó. Lassú, gyengéd mozdulattal összefogta Szandra gyönyörû hosszú haját, és a lány válla alá tette. Napolajat engedett a kezébe, majd a két tenyerét félig összezárva lassan, szinte cseppenként engedte Szandra meztelen hátára. Aki ekkor elégedetten sóhajtott egy mélyet, és lehunyt szemmel várta a kényeztetõ érintést. A férfiúi érintést, amire oly régóta vágyik. És pont most, pont itt, pont egy ránézésre vagy 10-15 évvel fiatalabb fiúval... ezen a csodálatos helyen. Ha álom, nem akar felébredni...

Az erõs kezek döbbenetes gyengédséggel simították szét a sikamlós olajat a hátán. A fiú elõször mindenhol végigsimította - a vállait, a nyakát, a hátát... egészen le a derekán a bikinialsó széléig. Aztán a varázslatos kezek elindultak vissza, felfelé. Körkörös mozdulatokkal gondosan elegyengette a csúszós folyadékot minden négyzetmilliméteren. A melltartó csak fölül volt megkötve, így nem volt útban... egyelõre...
Újra egyenes vonalban dolgozott, a lány gerince mentén két oldalt, végig a nyakától a fenekéig. Aztán felfelé, most már erõsebben, felpezsdítve Szandra testét. Õ már teljesen ellazult, mégis belül egyre jobban zsongott... érezte, hogy már nem csak a nap forrósítja testét. Megérezte az ismeretlen fiú illatát, és ettõl beindult valami bizsergés...
-Hogy érzed magad most, nagylány? -szólította meg a végtelen nyugalmat és biztonságot sugárzó hang.
Szandra elégedetten nyögött egyet, és fülig ért a szája. Többre most nem volt képes.