Nyári emlékek..

Állok a hátad mögött, és jobb válladon pihen a kezem. Élvezem hogy a testedhez érek. A másik kezemet a szádon, forró ajkaidon tartom. Szádat résnyire nyitod, ujjammal belenyúlok. érzem ujjamon a nyelvedet. Leveszem a felsõ ruhádat, s a melleidet megmarkolok. A fejemet a válladra hajtom, te oldalra fordulsz, s megcsókollak. Nyelvemet szádba csúsztatom, s összefonom a tiéddel. Begerjedsz... Felállsz, s átölelsz. Fenekedbe markolok, két tenyeremmel, s ágyékomhoz szorítalak. Farkam egyre merevebb, s testedbe vágyik. Rám ugrasz, lábaidat átkulcsolod hátam mögött. Meztelen melleid mellkasomhoz érnek. Fejedet hátrahajtod, s kéjesen mozogsz, ingerelsz. Én még ruhában vagyok. Elviszlek a teraszra, s a korlátnál leteszlek.
Hátrafordulsz, már tüzes a szemed. Vágyunk egymásra, s akaratunk gátolhatatlan. Hátat fordítasz nekem, én mögéd térdelek, s lerántom nadrágodat. Fekete tangát viselsz, ezen keresztül puncidba nyalok. Markolod a korlátot, hajadat félrehajtod. Még nem húzom le a bugyidat, ujjaimmal lassan lábaid közé simítok. Tested lassan mozog, csaknem vonaglik, az áram ujjaimon átárad beléd, s a bugyid átnedvesedik. Alá nyúlok, s masszírozni kezdelek. Majd középsõ ujjammal felnyúlok, s lassan, simogatom hüvelyed belsejét. Másik kezemmel lehúzom a tangát, lábaiddal kilépsz belõle. Én is felállok, s teljesen levetkõzöm. Hátrafordulsz, felém, s megnyalod nyakamat, számat, de én nem csókollak. Fejemben állat születik, vad, s gonosz kéjvágyó... Vállaidra teszem kezeimet, s térdre kényszerítelek. Farkam teljesen merev. Lassan nyelvedbe takarod. Langyos érzés. Kezeddel A lábaim közé nyúlsz, alulra, s simogatsz. Izmaim összerándulnak. Másik kezeddel átfogod farkam tövét, s hátrahúzod bõröm.
Nyelved csodát mûvel... De már többre vágyom ennél, már belém lépett a hév, felemellek, s most én térdelek eléd. A terasz sarkából széket húzol a korláthoz, s beleülsz. Kényelmesen elhelyezkedsz. Lábaidat szétnyitod elõttem, s középsõ ujjaddal felnyúlsz magadba. Kicsit mozgatod, majd hozzá veszel egy másikat is. Így ujjazod magad, arcom elõtt. Ez gyönyörû... Lábaidat megfeszíted, térdedet nyaldosom, majd lábszáradat. Zoknidat lerántom, s talpadat is végignyálazom. Lábujjaidat számba veszem, s körbenyalom õket. Te vonaglasz a fotelban, már nem ujjazod magad, csak körbe- körbe simogatod puncidat. Nem várok tovább, kezedet félrelököm, s beléd nyalok. Nedved eltölti számat, nyálammal elkeveredik. Mindezt rád csorgatom, majd nyelvemet hüvelyedbe csúsztatom. Csiklód megduzzad. Még nyaldoslak, még kéjelegsz, hangosan élvezed. Majd mutató, s középsõ ujjamat felnyomom puncidba, s gyorsan ujjazlak. Pár perc múlva így szólok:
- Már nem akarok tovább várni!
Ám te egyre jobban élvezed, ezért nem hagyom abba. Megragadod csuklómat, s tárgyként használod kezem vágyaid kielégítéséhez. Izmaid megrezdülnek, apró húzódásokat érzel, most síkos nedvek ölelik ujjaimat. Arcod fényben fürdik, a langy- sugarak melegítik bõrödet. Rám nézel, huncut mosoly ül arcodon. Szemeid felgördülnek, s az érzés elönti ágyékod... Apró rezdülések vágódnak egymáshoz testedben, melyek a többivel egybefonódva kellemes görcsbe rántanak. Szemtanú vagyok, tanúja egy nõ orgazmusának, a végtelen pillanatnak... Én azonban, még nem kaptam meg, amire vágyom. Most felállsz, combodon, belül lecsordul az izzadság. Pupilláim összerebbennek... Hátat fordítasz nekem, s arcodat visszafordítod felém.
- Gyere! – suttogod.
Nem váratok magamra, kemény, lüktetõ farkamat beléd tolom, lucskos pinádba vájom... A vonat elindul, az élvezetvonat..hosszú percig duglak merev testtel, majd hátadra simulok. Ujjaimat megnyálazom, s melleidet megfogom. Mellbimbóidat megsimogatom nyálas ujjaimmal. Lassan elhuny benned a kielégültség, ismét lázba jössz, egyre jobban vágysz a másodikra... Megint megnyálazom ujjaimat, majd kihúzom belõled farkam, s az egyik ujjammal popsidba nyúlok. Lassan kezdem, forgatom benned, majd durvábbá válok, nagyon gyorssá. Így nem jutsz a csúcsra, így nem olyan, mint a másik résen, de az érzés hasonló. Seggedet mozgatni kezded, szinte ujjamba nyomod. Mikor leghangosabban kezded élvezni, megvonom tõled, s megint farkammal érek hozzád. Nem dugom beléd, csak simogatom a csiklód, puncid ajkait a nyálkában. Combom megfeszítem, farkamból nedv cseppen a lábszáradra. Nem hófehér. Nem bûnös nedv, csak az áttetszõ kéjcseppek. Erõsen izzadok, hasamon végigpereg a víz. Még simogatlak eres hímtagommal. Ritmusosan mozogsz, néha csalsz, s kissé hátranyomod feneked, hogy farkam beléd csússzon. De ezt nem hagyom, mindig kissé hátrébb lépek... Mély vágyad dühöt költ benned:
- Dugj meg keményem! - kiáltod, s vadságot is látok, arcodba vésve..
Nem kínozlak tovább... Felegyenesedsz, én ülök a fotelra, kissé hátradõlök. Te elém térdelsz, végignyalod álló szobromat, s nyáladat hagyod végigfolyni rajta. Majd felállsz, fölém lépsz, s ráereszkedsz farkamra. Beleülsz, lassan beléd süllyed. Puncid körbeölel, rám csókol. Te mozogsz, én pedig hagyom, tégy velem bármit. Egészen hátradõlök, hátam félig van csak a fotelon, te pedig rajtam lovagolsz, kezeiddel a fotel karfáján támaszkodsz. Én is mozgok kissé, de te vezetsz be a gyönyörbe... Fölém hajolsz, s én nyaldosom a melleidet. Kezemmel szenvedélyesen fojtogatlak. Neked nem fáj. Érzem ujjaimon a vér szapora áramlását nyaki ütõereidben. Már áramlik a tenger lábaim közé, a forró sörét... Vadul kezdesz mozogni, hajad arcomba lóg, csiklandoz. Seggedbe markolok, keményen, s mozgatlak. De lavinává válsz, vadult oroszlánná. Te is érzed amit én, közeledsz felém a hévben, vágyaink tüze fej- fej mellé ér. Stop.
- Ne tovább! Várj! – hörgöm..
Te egybõl megérted, nekem már nem kell sok, hajszál tart itt biztosan. Leszállsz rólam, s marokra fogod farkam. Gyorsan rángatni kezded bõröm, közben ujjazod magad. Majd bekapod hímtagom, szádban lüktet a vérbõ test. Nyelved megadja a kegyelemdöfést, innen nincs vissza. Kiveszed szádból farkamat, s lassan, de kemény szorításban elkísérsz a csúcsra. Magadban is érzed a pengeéles törést. Puncid megrándul, inaid összeszorítják, s a hüvelyedbõl édes nedû tör elõ. Ezt szétkened magadon, puncidba markolászva, s még ingerled csiklódat. Lihegsz a vágy elhalása után, de nem várhatsz enyhülést, engem még nem elégítettél ki... Most megérzem a lávát, a tövemben torlódik, a belsõ forrás kilöki, s nyelvedre csorog. Égetõ cseppek. Hirtelen, még a teljes élvezés elõtt megint bekapod farkam, s bevégzed érzetem. Egy pillanatra sötétség támad bennünk.
Homlokomról patakzik, rólad csorog a víz. Rám fekszel, rám simulsz, forró a testünk. Megcsókolsz, kevesebb gõggel, a szex angyala kihuny, maggá sorvad ismét, s mi egymás karjában fekszünk tovább, a lehanyatló nap alatt... Kint, a teraszon...