Szex a szakadék szélén I.

Elõrebocsátom, hogy nem vagyok egy nõfaló szexbolond, ahogy azt rólam egyesek terjesztették. Ez egyáltalán nem igaz. Akik így állítottak be, azok csak hasonszõrûek lehettek, mint a kurva és öreg szomszédasszonyom, aki már három férjet fogyasztott el 40 évesen,de még mindig minibbnél-minibb szoknyában riogatja a tisztességes férfi népet. Persze hívogatott, hogy állítsam be a Tv készülékét/ lehet mást is/, mert nem megy rajta semmilyen program, - naná ha direkt eltekergette- de hiába alkalmazott még egyéb trükköket is, akkor se volt rá gusztusom. Na erre jön a bosszú és fûnek fának meséli- még ki sem megy a lakásából az ajtón ennek a nõfalónak a csaj , a másikat már engedi be az ablakon! Hogyan állhatnak szóba vele a nõk?? Persze nem vagyok ártatlan, mint minden egészséges férfi imádom a jó pinát. Szeretem megnézni a csinos, jól öltözött, büszke járású és tartású nõket, akik a féktelen sárló kancákra emlékeztetnek. Szeretem ha van tûz a szemükben és megérzik, ha egy igazi kan jár a közelükben, fejüket felvetik és arcukról sugárzik a nemi vágy. Na ilyen mellett nem lehet elmenni csak úgy lehorgasztott fõvel. Szenvedett is e miatt feleségem Emõke eleget. Habár, csak csak õ tehet róla, hogy így belelovalta magát az ügybe: - na mi van már ezt is megakarod baszni? – Szívem, hát azt sem tudom kicsoda ez! – szóltam. – Na azt hiszed nem látom mennyire nézed, meg õ is téged? Egy idõ után már nem is tiltakoztam.- Igen – hagytam rá, szeretném õt máris megdugni, és minden nõt aki ezt elvárja tõlem. Na erre aztán elhallgatott. Pár hónap házasság után már tudta, melyik az a típus aki engem lázba hoz, olyannyira, hogy ha közelített felénk egy ilyen nõ, már nem a nõt, hanem engem figyelt, mit fogok csinálni. Akkor volt a legdühösebb amikor én merev arccal mentem el a nõ mellett és az mégis rám mosolygott. – Már megint nem bírsz magaddal! - jött a szemrehányás. –Één,mit csináltam? – hisz meg sem moccanok, nem csukhatom be a szememet is, mert neki megyek a villanykarónak! Na csak csúfolódj! –majd meglátod mi lesz ennek a vége, hogy állandóan provokálsz! Hm, na gondoltam itt mindegy mit csinálok,akkor már jobb ha eleresztem magam. Különben is....tudtam én kit vettem el..!
Teltek az évek és történt, hogy mindketten beutalót kaptunk egy fürdõbe, persze a feleségem intézte, hát gondolhatod, kedves olvasó, hogy ugyanabban a terminusban. Na sebaj, kibírom én azt a három hetet ott vele, szerencsére nem közösek a kezelések, fürdõzések a nõkkel, hát lesz szabad, magányos idõm is az elmélkedésre. Ám mit ad isten?! Alig hogy helyet foglalunk a nagy vesztibulban az elsõ masszázsra, persze õ a jobboldali széksorban én meg vele szemben a baloldalin/ mondanom se kell, hogy még az idõpontokat is egyeztette , nehogy már elkallódjak/,amikor leül mellé egy bomba nõ. Beismerem, a szemeim egy secundumra kigúvadtak – tehát adás volt, de vétel is ám, mert a nõ rámkacsintott - aztán hirtelen kinéztem az ablakon. – Ugyan már Feri, csak nem gondolod, hogy egy ilyen szexbomba kikezd veled, meg itt az asszonyod, hisz levegõt sem vehetsz nélküle, biztos csak rosszul látsz. Így monfordíroztam, amikor beszólítottak. Még egy tekintet a feleségemre, figyel mint a kánya, de nem lehetett nem észre venni ahogy dögös vörös arcán átsuhant egy felém küldött mosoly. Huha, odaléptem Emõkéhez, és úgy , hogy a nõ is hallja mondom neki:- szivem aztán majd megvárlak a szobában,miközben sikerült nõm figyelmét kijátszva, az észveszejtõ dögösre kacsintanom. Az értette a csíziót, mert csak csücsörített egyet édes, málna ajkaival és mosolygott felém. Hm. Okos. Aztán mentem a dolgomra.
Na nem tudom mi, hogyan játszódott le nõi oldalon a masszázs közben, de emberek, nem hiszitek el : - a dögös vörös / akirõl kiderült, hogy Mónika a tisztes neve/ fölcsípte a feleségem! Mélyen meghajlok
2

azóta a nõk konspirációs tehetsége mellett és is csak rájuk bízom magam, ha egy kis félrelépésrõl van szó, mert férfiember ezt úgy, ahogy õk, meg nem szervezheti!/ Tehát feljött a szobára a feleségem azzal, hogy- képzeld,micsoda fantasztikus nõvel kötöttem barátságot! / Hú mi fog ebbõl kisülni?? / Kivel? – kérdeztem nyávogó és kétkedõ hangon. – Hát nem emlékszel, ki ült ott mellettem a váróban? Az a vörös nõ! Ja- aá, nyöszörögtem ,mert elment a hangom az izgalomtól. Jó is, hogy így történt, mert félõ , elárultam volna magamat a roppant lelkesedésemmel . Ja, na és? - mondtam, most már uralkodva az érzéseimen, mit akar? Mit, mit semmit. Elmesélt mindent hogy folynak itt az ügyek, mert õk már végeznek, pár nap és mennek haza. Hu!- zuhantam magamba. Hát korán örültem, szinte már már az õrületig fokozva magamban a nemi vágyat a dögös vörös után . –Azt mondja a Mónika , - ki? - Hát a nõ!- Aha! -Este lesz valami buli, elmehetnénk velük. Mert aztán már lassan elutaznak, amúgy a szomszéd városban laknak tudod, csak 55 km tõlünk. Ajha! Olyan jól megértettükegymást- mondja Emöke, hogy mindjárt igent mondtam, ugye elmegyünk, kérdezte simulékonyan. - Na , nem is tudom, játszottam a rideg pasit. De mucurka, olyan kedvem volna! Na jó akkor a te kedvedért. Nyakamba ugrott megcsókolt, na akkor este,most pedig menjünk a következõ procedúrára. Útközben azon gondolkodtam, ezt vajon hogyan érte el nála a Mónika?
Eljött az este a nõk persze kicsinosítva, na azért az enyém se volt eldobnivaló, karcsú, nagy mellû, szép dióbarna nagy szemekkel, na de Mónika!- nemcsak a szépsége, hanem az a vad szexuális kisugárzása és illata! Én úgy éreztem betölti a a báltermet. Ám itt szembesülnöm kellett egy újabb förtelmes akadállyal. Egy olyan gorilla lépdelt az oldalán mint a ház és villogó szemei, melyek körbepásztázták a termet, mintegy keresve az ellenséget, megállapodtak rajtam. – Ádám vagyok – mondta hozzámlépve, miután a nõk csókkal köszöntötték egymást. Kezet fogtunk. Aztán kölcsönösen feleségeinket bemutatva, azokat is megcsókoltuk. Mónikának olyan illata volt, mintha egy feromon csapda állna mellettem. Szédítõ! Na aztán helyfoglalás, rendelés és tánc. Roptuk mindegyik a párjával, de egyszer csak Mónika azt mondja a gorillájának:- miért nem kéred fel már az Emõkét, miért vagy oly bamba? Az már ugrott is. Mi ott maradtunk ülve. Õ rám nézett, talán intett a szemével talán nem ,de már kértem is fel a táncra. Magamhoz vontam, de õ távolságot tartott és igyekezett minél meszebb kerülni a parketten a férjétõl. Õ irányított ebben. Hm. Talán mindenben. Aztán suttogni kezdett a fülembe. Udvarolt. Na megõrülök, ezt én fordítva szeretem, de most már mindegy. Kezem kemény fenekére csúszott le, erre a pináját neki feszítette ágaskodó farkamnak, ami a nõ közelségétõl már bekeményedett. Csendes ah,volt a válasza. Nem lehet rossz!- suttogta a fülembe. Megcsókoltam a nyakát, kihúzta magát az ölelésbõl, na éppen idõben, mert vége lett a zenének és a párjaink is ott termettek mellettünk. Azt mondja nekem a gorilla: - gyere kimegyünk egy kicsit. Nem nagy kedvvel , de mentem. A vizeldébe. Mielõtt odaértünk volna, hirtelen hatalmas testével a falhoz szorított, mintha szûk lenne a folyosó.- Már most figyelmeztetlek: -eszedbe ne jusson megkörnyékezni a feleségemet, mert megöllek! Hülye vagy, mondtam felháborodva és nagy dühöt színlelve, nem látod milyen jó nõ a feleségem? – minek nekem a másé! - De azt mondom


3

neked se ajánlom az enyémet, - mondtam szigorúan. – Abban nyugodt lehetsz, dünnyögte,aztán ment tovább. Én utána, és vissza a terembe. Az asszonyok jókat kacaráztak, jól mulattak közben. Na mondom, mibekerültem én, minek ez nekem, lesz ebbõl valami? Valami? Inkább semmi se legyen, mint egy nagy cirkusz. Nem szeretem az ilyet. Ám pesszimizmusom alaptalannak bizonyult. Feleségem nem tudom mitõl, de hirtelen elájult. Ekkor derült ki, hogy a gorilla egy orvos. Rögtön hozzáugrott, a megfelelõ pózba helyezte, hidegvíz, borogatás és Emõke már éledezett is. A mi szobánk itt van a szomszédban vigyük oda, mondta hevesen Mónika. Ott Ádám rendbe hozza! Úgy is volt, vérnyomásmérés, hát igen ez a padlón van még most is- mondta Ádám. – Szívem ápold õt, mi a Ferivel le megyünk elintézni a számlákat, mert ebbõl már további buli úgysem lesz ma. O.k.-volt a válasz. Megyünk a folyosón ketten, hát már megint csak a nõ illatának és látványának bódulatába estem ,õ ezt talán megérezte, mert rám nézett, cinkos mosolyt dobott felém, aztán hirtelen kinyitott egy ajtót és berántott. Nocsak mi ez? A tiszta ágynemû illatát éreztem a sötétben, aztán ahogy szemem megszokta a gyér fényt hát látom, hogy ez biz az ágynemûk raktárhelysége. Elkaptam Mónikát õ nem ellenkezett, sõt egybõl a lábam közé nyúlt. Na a farkamnak nem kellett sok, már ágaskodott is a keze alatt. Szájon csókoltam a dögös vöröst, aki bõ nyállal viszonozta, mélyen bedugva nyelvét a számba, mint egy kiéhezett szuka. Benyúltam a pinájához, félrehúzva a tanga zsinórját, ujjazni kezdtem, de õ már vette is elõ a faszom, majd letérdelt és szopni kezdte. Hu, de milyen profin, na ez így nem lesz jó mert rögtön elélvezek,-gondoltam. Ám ekkor a nõ felállt és a fülembe súgta, dugjál meg hátulról! Erre megfordult, tangáját zsebre téve, és lehajolt. Már ott is voltam mögötte. Ahogy megérezte a nyomuló faszt, hátranyúlt és már igazította is a kéjnedvet bõven csorgató picsájába. Hát nem bírtam sokáig, két három löket és már tömtem is gecivel, de bõven. Na jó, mondta nem túl lelkesen, mikor kicsussszant a faszom ernyedten belõle, most menjünk mert nincs több idõnk. Még láttam amint zsebkendõjével kitörli gecis picsáját, felrántja a tangát és már mentünk is. Elrendeztük a számlákat és vissza a szobájukba. Na volt mit tennem, hogy leplezzem felindultságomat, de a nõn nem látszott semmi izgalom. Mintha mi sem történt volna. Emõke már jólérezte magát, hát elköszöntünk, azzal, hogy Ádám lelkére kötötte, reggel menjen mindjárt az orvosához. – Szívem, valahogy nagyon ki vagy pirulva, meg olyan zavartnak látszol, - mondta az úton a nejem. – Na csodálkozol? Hát majd az eszemet vesztettem, hogy mi történik veled. Ja? – Hát nem tudom,- ez még soha nem fordult elõ nálam.
Másnap aztán a kezelõ orvosa persze átírta a procedúráít, valamit törölt, újat írt, így hát felborult a menetrend és már javarészt egyedül mentem a kúrákra. Aznap az utolsó, úgy fél öt tájt, egy pezsgõs uszoda, hát jön Ádám. – Te is ide jösz? –kérdem. Persze. O.k. Aztán, ahogy abszolváltuk a kúrát azt mondja nekem a behemót,- nincs kedved egy kis snapszra? Valahogy nem jó a gyomrom, és nevetett. Értem én, mondom neki, dehogynem, csak rácsörgök Emõkére, hogy ne várjon, ne idegeskedjen. Jó-mondta. Így hát belöktünk pár felest, sungban volt a gyerek, de amin csodálkoztam: - nem nagyon bírta. A nyelve megeredt és bizony már gurgulázott, mikor Mónikáról kezdett beszélni. Barátom én tudom, hogy szép a feleségem és mindenki megakarja baszni.- Ugyan már! – szóltam közbe. –Csütt! – cuppantott a pálinkával a kezében. Ám azt mondom neked, megjárja aki kikezd vele. Tudom, már mondtad, azzal kezdted az ismeretségünket. Elvigyorodott, képe már vörös volt, szemei összeszûkültek. Hahaha,- tört ki
4

belõle a nevetés, miközben nyálával összefröcskölte az abroszt. Gyere közelebb! – haverom. Nem arról van szó! – Ez egy domina! Ja? Hát minden nõ valahol az! Na ez a szexben is az! – bökte ki és csuklani kezdett. – Na ez bebaszott! – gondoltam. Még közelebb húzott. Ez akkor élvez el igazán, ha lovagolhat rajtam meztelenül, kantárt tesz a szájámba ostorral kerget majd levizel. Csak azután jöhet a szex, de akkor élvez mint az állat. Ja. Meg a többi, ha tudnád! Kerüld az ilyen nõket barátom, messzirõl, mert ez olyan mint a húsevõ virág. Bekap, megesz, bumm! – Na erre a haver kiterült az asztal alatt. Szent ég, gyorsan felsegítettem. – Na gyere, - mondtam és eltámogattam a szobájáig. Ott hagytam. Nem akartam, hogy Mónika meglásson, netán azt gondolja én itattam le.
Feleségem már aludt amikor felértem a szobába, így hát lefeküdtem, de nem tudtam elaludni, mert csak Mónika járt az eszembe. Hát vad nõ az igaz ,de domina? Ez az amit viselkedése sehogy sem árult el. Ám de az, hogy a méretes faszom , ami - ahogy éreztem- kitöltötte hüvelyét és mégsem nyüszített tõle, sõt, mintha benne se lett volna, az nekem is furcsa volt. – Hát a rejtély biztos abban van amit Ádám mesélt-gondoltam. Na ez is milyen véletlen,hogy megtudtam. Ezzel viszont a véletlenek játéka még nem ért véget. Már arra gondoltam, ha Ádámék holnap után mennek haza, itt már nem lesz köztünk semmi. Meg aztán minek is? Én is lovagoltatni fogom magamon a nõt? Hol? Hogyan? Ugyan már! Ennek nincs értelme! Elején még arról ábrándoztam, hogy majd felkeresem, tán többször is , ha már közel laknak, de aztán ezt a gondolatot elvetettem, minek az ilyen nõ nekem! Na meg ez a problémás férje, habár amint látom a csaj erõsen kézben tartja, sõt!
Mondom a véletlenek nem értek véget ebben a történetben! Úgy alakult, hogy a feleségemet a kezelõorvosa ma a városi kórházba utalta egy kivizsgálásra és mit tesz isten, ahogy ezt a reggeli után meséljük új barátainknak, Mónika felkiált, jé! – hát az Ádámnak is pont oda kell mennie, egy barátjához! –Ugye elviszed az Emõkét? Hát persze, volt a válasz. O.k. mondtam, csak vigyázz magadra szívem! Így hát elmentek! Nekem a torkomban dobogott a szivem. Itt van elõttem egy egész nap / Ádám doki elmondta, hogy az a kivizsgálás Emõkénél egész napos, de neki is annyi programja van, hogy majd vissza is hozza õt valamikor este/, ezzel a szexmániás nõvel, akinek nem tudok ellenálni,mert már most, ahogy az autó eltûnt a szemünk elõl, úgy nézett rám, hogy a farkam nemhogy ágaskodni kezdett, de már éreztem a viszkózusos kéjlevemet ahogy megindul. A csaj meg felvetette a fejét, rám mosolygott, hozzáléptem. - Drága sok procedúrád van ma? –kérdeztem és éreztem, hogy a hangom kicsit berezeg az izgalomtól! Amennyit akarok, - mondta hanyagul és kirívóan. – Nekem csak egy, aztán mehetnénk....-Belém fojtotta a szót. – Minnek mennél el rá! Mienk a nap! – Csak az igazolás... hebegtem.Közbeszólt:-add ide , majd én mindjárt elintézem, gyere velem. Mentünk a parafinos részleghez, belibbent az ajtón. Szia Katika, légyszi ide egy pecsétet és lesz egy kis szabadod! O.k. mondta az és rámkacsintott. Hu, majdnem belepirultam, mintha én lettem volna a nõ. Persze ezek a recepciósok mindent tudnak a fürdõi szerelmekrõl, szexcsatákról, sokszor még ösztönzik is, mondván:- csak lazuljatok úgy istenigazában, minden téren, lelkileg is./folytatása köv./