Katja és Karin

Julia Meier-t senki nem kereste. Évek óta Berlin utcáin
koldult a betevõért szakadtan koszosan mosdatlanul.
Csinos arca elveszett a piszokban, teste meggörnyedt a
nélkülözéstöl.
Harmincnyolc évesen negyvenötnek nézett ki. Azon a
hétfõn is egy elhagyatott utca kukáiban turkált amikor
minden elsötétedett elõtte. Leütötték. Egy csempézett
szoba padlóján tért magához meztelenül, keze lába
megbilincselve, az azokon lévõ rövid lánc biztosított
neki minimális mozgásteret. Felpillantva egy magas, nála
fiatalabb hosszú barna hajú fekete bõrruhát viselõ nõt
látott tûzoltófecskendõhöz hasonló slaggal a kezében.
Mielõtt bármit kérdezhetett volna, a tömlõbõl nagy
nyomással hideg víz kezdett ömleni rá. Nem tudott
menekülni elõle a víz mindenhol elérte. A nõ szappant és
sampont dobott neki és elzárta a vizet. Julia fogvacogva
habozta be testét és a haját, közben próbálta eltakarni
a melleit és a szemérmét. Ez persze egyszerre nem
sikerült így hol a keblei hol pedig a combjai tûntek elõ.
A nõ ekkor dörzskesztyût húzott és durván súrolni kezdte
Julia bõrét. Sehol nem kímélte, az érzékeny helyeken
hosszan elidõzött. Julia próbálta védeni magát, de a
bilincsek megakadályozták ebben. Mikor már az egész
teste vörösen égett a nõ újra a tömlõ után nyúlt.
A hideg vízsugár tõrként szurkálta izzó bõrét, a nagy
nyomás a földhöz préselte, mégis minden kellemetlenség
ellenére örült hogy újra tiszta lehet. A nõ is elégedett
lehetett az eredménnyel mert elzárta a vizet és talpra
rángatta Juliát. Egy fejjel magasabb volt nála teste
kisportolt mellei nagyok és feszesek. Arca szigorú
testtartása parancsoló, Julia szinte eltörpült mellette.
-A nevem Katja Schmid. Mostantól Lady Katja-nak
szólítasz. Két lehetõséged van.
A rabszolgám leszel és minden emberi jogodról lemondasz.
Aláírod az errõl szóló szerzõdést és garantálom hogy a
büntetések eszméletvesztés esetén azonnal megszakadnak.
A másik lehetõség hogy nem írod alá, ez esetben akár
halálra is kínozhatlak.
Julia-t kalapácsütésként érték Lady Katja szavai. A
gondolatok kavarogtak a fejében, megpróbált elszaladni,
de néhány lépés után a felbukott a rövid láncban. Lady
Katja gúnyosan mosolyogva magasodott felette. Julia
aláírta a szerzõdést.



******


A papírmunka után Julia egy föld alatti tömlöcbe került.
A börtön a terem egyik felét foglalta el a másik egy jól
felszerelt kínzókamra volt. A tömlöc teljesen üresen
állt se ágy se mosdó se wc csak egy nehéz vasgolyóba
végzõdõ bilincs hevert benne. Ehhez bilincselte hozzá
azonnal Lady Katja.
-Remélem elég kényelmes lesz-gúnyolódott. Ha
összepiszkítod a padlót-bármi legyen is az- a száddal
kell felpucolnod. Hogy teljesen világos legyek ha
bepisilsz felnyalod. Most mennem kell, de holnap
megkezdjük a szórakozást.
-Ja és szurkolj hogy ne legyen hasmenésed-kacagott
miközben bezárta a rácsot.
Julia magára maradt. A nehéz lánctól nem tudott
felállni, végtagjai hamarosan elgémberedtek.
Idõérzékét elvesztette nem tudta mennyi idõ telt el Lady
Katja távozása óta, és a nõ fenyegetõ szavai ellenére
vizelnie kellett. Órákon keresztül sikerült
visszatartania, de a hólyagja egyre jobban feszült és
egy óvatlan pillanatban kirobbant. Hatalmas tócsa
keletkezett. Biztos csak ijesztgetett nyugtatgatta magát
miközben errébb vonszolta magát a sárga létõl. Nem lehet
ennyire kegyetlen. Átható vizeletszag töltötte meg a
termet, de hamarosan távozott a szellõzõnyílásokon
keresztül. Julia lassan álomra szenderült.
Arra riadt hogy valaki nagyot rúg belé.
-Ébredj te kurva!
A nyomaték kedvéért újabb rúgást kapott, de ezt más
irányból. Egy 15-16 éves toppot miniszoknyát és
combközépig érõ csizmát viselõ lánytól aki feltûnõen
hasonlított Lady Katja-ra. Többágú fonott bõrkorbácsot
tartott a kezében, melynek pontos mása volt a hasára
tetoválva. A következõ rúgás már Lady Katja-tól
érkezett. Õ szokásos bõrruháját hordta derekára egy
lovaglópálcát erõsítve.
-A lányom Karin. Karin kisasszonynak szólítod,
megértetted?
Julia a sok rúgástól csak egy halk igent tudott kinyögni.
-Rossz válasz, Karin korbácsold meg!
-Örömmel.
Julia soha nem gondolta hogy egy ilyen fiatal lányban
ekkora erõ legyen. Minden ütés izzó kínt okozott ahogy a
bõrszíjak a húsába martak. Összegömbölyödött így fõleg a
háta és a combja külsõ fele kapott, de néhány alattomos
ütés a mellét is elérte, ilyenkor a sikolyai üvöltésbe
csaptak át. Karin egyenletesen teljes erõbõl többször
ugyanoda ütött így fokozta a fájdalmat. Figyelte merre
dobja magát Julia és mindig a szabad testrészre sújtott,
hosszú vörös csíkot hagyva a bõrön. És a csíkok
szaporodtak keresztül-kasul behálózták a hátát és a
combjait. Minden ütés sikolyt csalt áldozata ajkára és
ezt nagyon élvezte. Anyjára pillantott.
Lady Katja kéjes arccal nézte Julia vergõdését, egyik
kezével a melleit simogatta, a másik eltûnt szûk
szoknyája alatt. Légzése felgyorsult szaggatottá vált
minden sikoly közelebb vitte az orgazmushoz. Szerencsére
nem túl gyorsan gondolta Karin miközben keze egy
pillanatra sem állt meg. A korbács volt a kedvenc
kínzóeszköze. Természetesen használt mást is, de azok
közel sem nyújtottak akkora gyönyört számára mint ez a
hatágú fonott hatalmas péniszt formáló nyéllel ellátott
tárgy. Már a formája és illata izgalomba hozta - enyhe
bõrszag- ahogy a barna szín mindig sötétebbé válik az
áldozatok feltépett bõrébõl szivárgó vértõl. Tízéves
kora óta számolatlan testet korbácsolt már véresre,
férfiakat, nõket hozzá hasonló gyerekeket. Mindegyik
hamar megtörik sikoltoznak ordibálnak jajgatnak aztán
jön a rimánkodás könyörgés. A könyörgés hogy hagyja abba
mert nem bírják tovább pedig semmi mást nem kell
csinálniuk csak megkötözve, kifeszítve lógni vagy
feküdni és közben teli torokból sikoltozni. Ez olyan
nehéz amit nem lehet kibírni? Nem értette miért
könyörögnek az áldozatai. Mindig tudatosította bennük
mekkora kéj számára az õ kínzásuk, mégis azt akarták
hogy szakítsa meg az élvezetét. Milyen önzõk és naivak.
Soha nem szakította meg a gyötrést orgazmusa elõtt, de
míg anyja képes bármikor elélvezni addig neki ehhez több
óra szükséges.
Ha nincs ennyi idõ akkor a korbácsnyél segíti a csúcsra,
ami másnak nem akkora élvezet hiszen nemrég is hogy
ordított az a férfi mikor felnyomta a seggébe.
Erõsebben már nem tudott ütni ezért gyorsított próbálta
Lady Katja zihálásához igazítani a ritmust közben
érintetlen területet keresett Julia testén. A mellek has
fenék combok belsõ fele az volt, de ezekhez egyelõre nem
tudott, de még nem is akart hozzáférni. Maradt a hát ami
már egy összefüggõ lángoló tengernek nézett ki. Még pár
ütés és felszakad a bõr aztán esetleg egy kis sóval meg
lehet bolondítani.
-Elég lesz, próbáljuk újra!
Karin csalódottan nézett anyjára. Nem látta mikor
élvezett el, de õ nagyon szívesen tovább korbácsolta
volna a zokogó Julia-t.
-Szóval Karin kisasszonynak szólítod.
-Igen Lady Katja!- szipogta.
-Így már jobb. Látom bevizeltél úgyhogy takarítsd fel
különben Karin tovább fog korbácsolni.
Elõször a melleidet veri el aztán ha ez nem lenne elég a
segged következik végül a pinád. Aztán én következem
ezzel a pálcával ugyanebben a sorrendben.
Julia a tócsához vonszolta magát. Viszolyogva egyre
közelebb hajolt hozzá, orrát megcsapta a bûz és az
undora gyõzött.
-Nem tudom megtenni!- sírta. Nem tudom megtenni Lady
Katja!- tette gyorsan hozzá.
Rongybabaként tûrte hogy miután eloldozták kivonszolják
a tömlöcbõl. Csuklójára kötél került és csörlõ
segítségével a karjainál fogva felhúzták. Lába nem érte
el a talajt ezért kétségbeesetten rúgkapált támaszt
keresve, de ezzel csak még mélyebbre vágott a húsába a
kötél. Karin egy másfél méter hosszú terpesztõrudat
rakott a lábai közé meggátolva ezzel a kalimpálást és a
szétfeszített combok közül elõbukkant Julia szõrös
pinája. Teste minden rejtett zuga láthatóvá vált.
Hónalját is sûrû szõr borította, mellei picit
megereszkedtek, de nem lógtak, a feszítõ póztól sovány
teste még jobban megnyúlt. Haja az arcába lógott,
nyöszörögve himbálózott kötelein.
-Elõször ki kéne gyomlálnunk a gazt, nem gondolod Karin
drágám?
Karin egyetértõen markolt bele a dús fanszõrbe és erõsen
húzni, rángatni kezdte. Julia feljajdult ahogy kínzója
jobbra-balra fel és le tépkedte a szemérmét.
-Persze anya csak egy picit hadd játszadozzam vele.
Addig intézd el a hónalját.
-Ahogy akarod szívem.
Lady Katja szemöldökcsipeszt vett elõ és 3-4 szõrszálat
összefogva �gazolni� kezdett.
Julia sikoltozni kezdett, úgy érezte ezernyi tûvel
szurkálják. Ez felül viszonylag hamar megszûnt- Lady
Katja gyorsan végzett- de alul úgy érezte hogy menten
kiszakad a bõre.
Karin folyamatosan szaggatta hosszú percekig hintázott
vele, miközben Lady Katja újabb csipeszt vett elõ a
lánya számára. Néhány másodperc enyhülés után- míg Karin
elengedte- újra támadt a fájdalom anya és lánya
egyszerre tépték szálanként. Minden szõrszál elvesztése
kínt okozott neki és sokáig nagyon sokáig tartott mire
végeztek. A mûvelet után egész öle simán és vörösen
lángolt. Lady Katja végigsimított a forró felületen
aztán tenyérrel többször végigvert a védtelen
szeméremtesten. Ütései hangosan csattogtak de igazán
nagy fájdalmat nem okozott.
-Akkor drágám kezdheted a melleivel. Ne kíméld hadd
sikítson a szajha!
Nem kellett többet mondania. Karin fúriaként vetette
magát az ikergömbökre.
Iszonyatos fájdalom robbant a húsába, a korbács mélyen
belemart bõrébe és azonnal újra támadt megállás nélkül.
Rángatta magát próbált elfordulni, de Karin mindig
pontosan eltalálta a melleit. Hol oldalról hol felülrõl
ütött a végeredmény hangos sikoly és jajgatás. Felváltva
kapott a jobb és a bal félgömb a vörös csíkok lassan
ellepték õket.
-iiiiiiiiáááááááááááá- visított fel egy új fájdalominger
hatására. Lady Katja húzott rá a lovaglópálcájával a
bimbójára. Aztán újra és újra. Közben Karin sem hagyta
abba a korbácsolást a telt húst verte a bimbókat
meghagyta az e célra praktikusabb pálcának.
-eeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeejjjjjj
A bõrszíjak a bal mellet találták telibe ezzel egy
idõben a pálca ugyanott sújtott le dupla kínt okozva,
majd rögtön utána a másik bimbóba csapódott.
Julia levegõ után kapkodott mikor az õrjítõ fájdalom
végigszaladt megkínzott mellein, aztán a következõ
ütések kiszakították belõle a levegõt.
Ááááááááááááááá- sikoltott teli torokból.
Lady Katja megmarkolta Julia bal mellét hogy célpontja
még kiszolgáltatottabb legyen aztán a pálca lesújtott.
Egymás után kegyetlenül megállíthatatlanul. Húszszor
vert rá a megdagadt elszínezõdött húsrészre húsz
szívszaggató sikolyért húsz kéjpillanatért. Aztán
ugyanezt megismételte a jobb mellel is. Mire végzett
Julia félájultan lógott a kötélen feje elõreesett,
melleit hosszú vörös csíkok keresztezték bimbói
belilultak.
Lady Katja a hajánál fogva felrántotta a fejét és a
kisírt szemû könnyáztatta arcba nézet.
-Nos felnyalod vagy a seggeddel fojtassuk?- kérdezte
mosolyogva.
-Felnyalom Lady Katja! Könyörgöm ne bántson tovább!-
zokogta.
-Rendben, de azt hiszem Karin-t nem kérted meg.-
nevetett.
A szíjak végigszántották a fenekét és a meglepetés
elmúltával már a fájdalmat is érzékelte.
Karin újra lesújtott.
-Ne ne kérem Karin kisasszony felnyalom!- kiabálta.
-Akkor csináld!
Mikor eloldozták nem tudott talpon maradni összecsuklott
tûrte hogy a zárkájába vonszolják.
A tócsa elé lökték és érdeklõdve figyelték. Julia megint
megpróbálta, ezúttal a félelem felülkerekedett az
undorán és sikerült a szájába venni majd lenyelni saját
piszkát. Lassan a hányingerével küszködve az egészet
eltüntette.
-Ha még egyszer elõfordul hogy nem pucolod fel úgy
megkínzunk hogy azt kívánod bárcsak soha ne születtél
volna meg. Megértetted?
-Igen Lady Katja- lehelte Julia és édes eszméletlenségbe
zuhant.