Álmom

Nyár volt. A heverokkal lenn voltunk Balatonon. Amikor nekem kellett kinnmaradni a parton vigyázni a
cuccokra, felfigyeltem egy éppen akkor érkezõ nõre, Katira. Nem volt nehéz: kevesen járnak ilyen melegben bõr
miniszoknyában és majdnem térdig érõ lakkcsizmában. Volt benne valami fenséges, uralkodói. A közelemben
telepedett le, nem bírtam levenni a szemem róla miközben vetkõzött. Magas volt, nagyon karcsú, valami megfogott benne. Próbáltam szemezni vele, de Õ egyszerûen csak átnézett rajtam. A többiek kijöttek a vízbõl és kitalálták hogy elmennek körülnézni a \"belvárosba\" (Siófokon voltunk). Én inkább maradtam, immár egyedül. Kati továbbra sem vett tudomást rólam, pedig elég feltünõen néztem. Már kezdett sötétedni, sokan elindultak hazafele. Egyszercsak azt vettem észre hogy
Kati ott áll felettem. Lenézett rám és csak annyit kérdezett hogy: tetszem? Nem volt vesztenivalóm, ezért az igazat
válaszoltam: igen! Erre Õ nem szolt semmit csak odadobott nekem egy papírt és elment. A papiron egy utcanév +
házszám állt és az hogy \"8-kor\". Kellemes bizsergés futott át a testemen, mindíg arra vágytam hogy egy nõ
kezdeményezzen. Gyorsan felöltöztem és elmentem egy térképet keresni.
Pont 8 óra van. Itt állok a megadott cím elött, egy hatalmas 2 szintes családi ház. Félénken csöngetek. Nyílik az
ajtó és Õ nyitja ki az ajtót. -Gyere be, mire vársz? - mondja a nõ. Egy hatalmas nagy elõtérbe vezet, és leültet egy
fotelbe. -Gondolom azért néztél annyira feltünõen mert tetszem neked ugye? Bolintok hogy igen. - Jó. Akkor
elmondom mit szeretnék tõled. Én már elég sok férfival próbálkoztam, de még egyik sem bírta ki velem. Ugyanis
elég perverz vagyok, szinte semmi sincs amit ne szeretnék csinálni a partneremmel. Minden parancsomnak
engedelmeskedned kell, bármilyen szokatlan, perverz, szadista is amit követelek. Viszont nem vonok be a játékba
más férfiakat, állatokat, és nõket csak akkor ha elötte te is beleegyezel. Na, maradsz és engedelmeskedsz vagy
inkább megfutamodsz? - Maradok és szolgállak téged! - Rendben, akkor kezdjük:
Elöször is vetközz le teljesen. Levetkõzöm, visszaülök a fotelba. Õ mögém áll és egy nyakörvet csatol a
nyakamra, majd
azzal kiráncigál a fotelbõl és a földre lök. Rálép a fejemre úgy hogy nem bírok megmozdulni, hátracsavarja a
kezeimet és összebilincseli, majd betömi a számat. - Imádom ha egy fiú tehetlen... most már az enyém vagy, az én
szolgám! Leviszlek szenvedéseinek helyére. A nyakörvnél fogva levezet egy lépcsõn a pincébe, ami teljesen át van
alakítva: úgy néz ki mint egy középkori vár börtöne, kínzókamrája. A falakon bilincsek, kötelek, a plafonról is
különbözõ láncok, szijjak lógnak lefele. A berendezés is furcsa, van itt kaloda, pár szék, egy emberméretû
acélkalitka és egy ágy. Úrnõm bezár a kalitkába, és amíg õ a kalodával foglalatoskodik, egy asztalon olyan orvosi
eszközöknek kinézõ tárgyakat veszek észre amitõl megrémülök. Talán mégse kellett volna beleegyeznem ebbe a
\"játékba\"? De nincs sok idõm ezen gondolkodni, Úrnõm kiráncigál a kalitkából és odavezet a kalodához. Elõször a
lábaimat szijjazza oda, utána a nyakörvet addig feszíti amíg tehetetlenül nem fekszem a hátamon, ekkor eloldozza a
kezeimet és rázárja a kalodát. - Imádom nézni ahogy szenvedsz! De ez még csak a kezdet... Nemcsak perverz
vagyok, hanem szadista is! Felizgatja a péniszemet kézzel, majd egy kötéllel szorosan körbetekeri a makk alatt. A
kötelet átvezeti egy csigán ami a plafonon van, és addig feszíti amig a péniszem teljesen kifeszül, és rögzíti a
padlóra. Elõvesz pár csipeszt, és elhelyezi õket végig a péniszemen. Égetõ fájdalom hasít az ágyékomba, de nem
tudok tenni ellene, teljesen tehetetlen vagyok. - Ez az! Próbálkozz csak! SZENVEDJJ! Az egyik asztalról felvesz
egy korbácsot, és elkezd ütlegelni vele.
Gyönyörû lenne!